Bujdosó

A mai világban a Bujdosó olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A társadalomra és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásával a Bujdosó vitákat váltott ki, és számtalan eltérő véleményt generált. A Bujdosó megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, tudósok, technológiai szakértők, politikai vezetők, aktivisták és a hétköznapi polgárok figyelmét. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Bujdosó jelenségét, elemezve annak különböző területekre gyakorolt ​​következményeit, és különböző perspektívákat tárunk fel ebben a vitatott témában.

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A bujdosó speciálisan magyar történelmi fogalom, amely olyan egykori katonákra vonatkozik, akik elvesztett szabadságharcok vagy csaták után nem akarták, hogy a győztes ellenfél kivégezze, börtönbe zárja vagy besorolja őket az ellenséges hadseregbe évtizedes szolgálatra, hanem inkább elbújtak előle, vagyis elbujdostak. Ez sokszor idegen földre menekülést is jelentett, vagyis bujdosást külföldön, amit önkéntes száműzetésnek is lehet tekinteni. A bujdosókból nőtt ki a Rákóczi-szabadságharc, ez után már inkább kurucoknak is nevezték őket. Szép példája található a bujdosó irodalmi megjelenítésének Arany János Családi kör című versében.