A következő cikk a Buotama témájával foglalkozik, amely az elmúlt években felkeltette a kutatók, szakértők és a nagyközönség figyelmét. Ahogy a társadalom fejlődik és új kihívásokkal néz szembe, a Buotama érdekesség és vita tárgyává vált a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásának köszönhetően. Éppen ezért fontos ezt a témát mélyrehatóan feltárni, hogy megértsük jelentőségét, hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Ebben a cikkben a Buotama-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy egy átfogó és gazdagító látásmódot nyújtsunk, amely elmélkedésre és vitára késztet.
Buotama | |
Буотама | |
Közigazgatás | |
Országok | Oroszország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 418 km |
Vízhozam | 41,4 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 12 600 km² |
é. sz. 60° 03′ 44″, k. h. 124° 23′ 03″ | |
Torkolat | Léna |
é. sz. 61° 15′ 56″, k. h. 128° 45′ 57″ | |
Elhelyezkedése | |
A Léna vízgyűjtő medencéje. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Buotama témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Buotama (oroszul: Буотама, vagy Botoma) folyó Oroszország ázsiai részén, Jakutföldön, a Léna jobb oldali mellékfolyója.
Hossza: 418 km, vízgyűjtő területe: 12 600 km², évi közepes vízhozama: 41,4 m³/s.
Az Aldan-felföld északnyugati peremén és a Léna-felföldön folyikvégig. Vízgyűjtő területén több mint 200 tó van. 110 km-re Jakutszktól délre ömlik a Lénába, 1609 km-re annak torkolatától.
Vízgyűjtő területének éghajlata mérsékelten kontinentális, csapadékban szegény; a terület nagy részét tajga, mintegy 80%-ban szibériai vörösfenyőből álló világos tajga borítja.
A folyó október–november körül befagy és április végén, május elején szabadul fel a jég alól. Tél végére a jégpáncél 2 m vastagra is meghízik.
Partjain nincs jelentősebb állandó település.