Buzd (Fehér megye)
A mai világban a Buzd (Fehér megye) továbbra is nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma. Az idő múlásával a Buzd (Fehér megye) egyre fontosabbá és jelentősebbé vált a társadalom különböző területein, és jelentősen befolyásolja az emberek életét a világ különböző részein. Ezt a tendenciát számos tényező és esemény vezérelte, amelyek fokozott érdeklődést és vitát váltottak ki a Buzd (Fehér megye) körül. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Buzd (Fehér megye) hatását a mai társadalomra, megvizsgáljuk időbeli alakulását és a mai világban betöltött szerepét.
| Buzd (Boz) | |
 | |
| Az 1523-ban épült buzdi evangélikus erődtemplom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Hosszútelke |
| Rang | falu |
| Községközpont | Hosszútelke |
| Irányítószám | 517276 |
| SIRUTA-kód | 4286 |
| Népesség | |
| Népesség | 424 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 306 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′ 52″, k. h. 23° 48′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 52″, k. h. 23° 48′ 06″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Buzd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Buzd (románul Boz, németül Bußd, Bussd vagy Bussendorf, erdélyi szász nyelven Buss, Bus) falu Romániában, Fehér megyében.
Fekvése
Szászsebestől keletre, légvonalban kb. 18 kilométerre található.
Története
A falu területén korai bronzkori településre utaló szerszámokat találtak. A római korból a XIII. Gemina legio pecsétjével ellátott cserepek maradtak fenn.
Buzd Árpád-kori település, mely még a 13. században keletkezett. Nevét 1290-1291 között említették először az oklevelek Buzd néven, mint Warda-i Péter fia Tamás = n. osztatlan földjét (Er I. 497). Buzdot Alvinci Herbordus comes ekkor vásárolta meg Wardai Pétertől.
1332–1335 között Henricus sacerdos de Buzd Váradjai Tamás 1290–1295 közt öröklött birtoka, melynek felét 12 M-ért eladta Alvinci Henning fia Herbordnak. Buzd másik része – "Székes" – káptalani birtok volt, melynek springi szász dékánátushoz tartozó papja a pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben 34, 1333-ban 40, 1334-ben 60, 1335-ben 32 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 136).
Nevének későbbi változatai: 1707-ben Busd, 1733-ban Bosul, 1750-ben Boz, 1808-ban Buzd h., Buss g., Buzdu val, 1913-ban Buzd.
A 18. században Benkő József szász-román faluként tünteti fel az akkor Alsó-Fehér vármegye alsó kerületéhez tartozó települést, amely a „nemes és mágnás birtokosok szőlőshegyeiről” nevezetes.
Lakosság
A falunak 2002-es adatok szerint 445 lakosa van, amelyből 433 román, 6 német, 5 cigány 1 pedig magyar nemzetiségű.
Műemlékek
A faluban evangélikus erődtemplom található. Az egyszerű csarnoktemplom hajóját és kórusát 1523-ban egy védőművel magasították meg.
Galéria
-
Magyarország első katonai felmérésekor készített térkép (1769-1773) -
-
Az 1523-ban épült buzdi evangélikus erődtemplom. -
Források
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ Bußd bei Mühlbach (német nyelven). siebenbürger.de. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
- ↑ 'ARCHAEOLOGICAL REPERTORY OF ROMANIA' Archive Of The 'Vasile Parvan' Institute Of Archaeology (román nyelven). . (Hozzáférés: 2010. január 28.)
- ↑ Benkő József. Transilvania specialis I. kötet. Bukarest, Kolozsvár: Kriterion, 202. o. (1999). ISBN 973-36-0524-3
- ↑ Juliana Fabritius-Dancu. Kirchenburgen im Mittel- und Südsiebenbürgen (pdf) (német nyelven), Bukarest: Neuer Weg, 192. o. (1971). Hozzáférés ideje: 2010. január 28.
.svg){kind=small}