Magyarsülye
Ebben a cikkben a Magyarsülye legrelevánsabb szempontjait tárjuk fel, amely téma nagy érdeklődést váltott ki a kortárs társadalomban. Az évek során a Magyarsülye vita és gondolkodási pontot jelentett különböző területeken, mind a tudományos, mind a mindennapi életben. A Magyarsülye eredetétől jelenlegi hatásáig számos vizsgálat, vita és vita tárgya volt, és napjainkban rendkívül fontos témává vált. Ezzel az elemzéssel arra törekszünk, hogy átfogó és frissített jövőképet nyújtsunk a Magyarsülye-ről, teljes és részletes áttekintést nyújtva az olvasónak, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük annak fontosságát és következményeit a mai társadalomban.
| Magyarsülye (Șilea) | |
 | |
| Református templom haranglábbal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Magyarforró |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarforró |
| Irányítószám | 517284 |
| Körzethívószám | (+40) 02 58 |
| SIRUTA-kód | 4357 |
| Népesség | |
| Népesség | 248 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 80 (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 335 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 19′ 37″, k. h. 24° 06′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 37″, k. h. 24° 06′ 50″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarsülye témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Magyarsülye (románul Șilea) település Romániában, Fehér megyében.
Fekvése
Gyulafehérvártól 67 km-re északkeletre, Marosújvártól 25 km-re keletre, Nagymedvés, Gombostelke, Magyarózd és Magyarherepe közt fekvő település.
Története
1319-ben Syle néven említik először a források.
A középkorban katolikus lakossága a reformáció idején felvette a református vallást. A 17. századi háborúskodások során a település magyar lakossága megcsappant így román jobbágyokat telepítettek be a faluba.
A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott.
Lakossága
1910-ben 924 lakosa volt, ebből 628 román, 225 magyar, 68 cigány és 3 német nemzetiségűnek vallotta magát.
2002-ben 390 lakosából 265 román, 124 magyar és 1 cigány volt.
Látnivalók
- Református temploma a 14. század táján épült román stílusban, szentélyét viszont később, a 15. században építették gótikus stílusban, valószínűleg a magyarlapádi templom szentélyével egykorú.
- Szent Miklós tiszteletére szentelt 18. századi ortodox fatemplom.
- Két kopjafa a református templom udvarában Pávai István (Bolyai Farkas dédapja) és Pávai V. Miklós (Bolyai Farkas nagyapja) emlékére. A kopjafákat 2016. június 26-án avatták fel Bandi Árpád nyugalmazott matematikatanár jóvoltából.
-
Két kopjafa Bolyai Farkas felmenői emlékére -
Ortodox fatemplom
Források
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ Székelyhon.ro. . (Hozzáférés: 2019. szeptember 23.)
.svg){kind=small}