Csécsénypatony
A Csécsénypatony világában mindig is nagy volt az érdeklődés és a kíváncsiság, hogy többet megtudjanak erről a témáról. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár az élet különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt, a Csécsénypatony továbbra is olyan téma, amely minden korosztály és hátterű ember érdeklődését felkelti. Az idő múlásával számos vizsgálat, vita és vita alakult ki a Csécsénypatony körül, ami hozzájárult ahhoz, hogy különböző területeken állandó jelentőséggel bírjon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Csécsénypatony témáját, elemezve annak különböző aspektusait, és teljes és gazdagító víziót kínálunk erről a lenyűgöző témáról.
| Csécsénypatony (Čečínska Potôň) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Csécsénypatony (szlovákul Čečínska Potôň) Felsőpatony településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Fekvése
Dunaszerdahelytől 8 km-re északnyugatra fekszik.
Története
1441-ben "Czeczenpathon" néven említik először, a pozsonyi váruradalom része volt. 1574-ben 9 család élt az ekkor már a holicsi uradalomhoz tartozó faluban. 1720-ban 8 adózó család élt a településen. 1828-ban 35 házában 279 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Csécsén Patony. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Sz. Mihályfához közel, és Benke Patonyhoz is, határja két nyomásbéli, tiszta rozsot leginkább terem, kukoritzát középszerűen, legelője, réttye elég van, erdeje nints, piatza Somorján, határját mossa Duna vize."
Fényes Elek szerint "Patony (Csécsény), magyar falu, Poson vgyében: 228 kath., 65 ref., 1 zsidó lak."
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1960-ban csatolták Felsőpatonyhoz.
Népessége
1910-ben 332, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben Felsőpatony 1872 lakosából 1757 magyar és 105 szlovák volt.
További információk
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
|
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |