Csara
Napjainkban a Csara olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. A terület szakértőitől egészen az egyszerűen csak információt keresőkig a Csara hivatkozási pont lett a jelenlegi vitában. Annak érdekében, hogy jobban megértsük a Csara-et és következményeit, alapvető fontosságú a különböző szempontok és a vele kapcsolatos tanulmányok elemzése. Ebben a cikkben elmélyülünk a Csara izgalmas világában, feltárva eredetét, fejlődését és a társadalomra gyakorolt hatását. Készüljön fel a felfedezés és a tudás útjára a Csara-ről!
| Csara | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 851 km |
| Vízhozam | 900 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 87 600 km² |
| Forrás | Kodar-hegység |
 é. sz. 56° 38′ 40″, k. h. 117° 36′ 04″ | |
| Torkolat | Oljokma |
| é. sz. 60° 19′ 10″, k. h. 120° 52′ 28″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| Az Oljokma vízgyűjtő medencéje | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csara témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Csara (oroszul: Чара) folyó Oroszország ázsiai részén, az Oljokma bal oldali mellékfolyója.
Földrajz
Hossza: 851 km, vízgyűjtő területe: 87 600 km2, évi közepes vízhozama: 900 m3/s.
A Bajkálontúli határterületen, a Kodar-hegység déli részén elterülő Nagy-Leprindo-tóból ered. Az Irkutszki területen, az Oljokma–Csara-felföld nyugati és a Patom-felföld keleti lejtői között kanyarog észak, északkelet felé és Jakutföld déli részén ömlik az Oljokmába.
Eső és hóolvadék, talajvíz és gleccser vegyesen táplálja. Október és május között befagy. Májustól szeptemberig állandóan magas vízállás jellemzi, ilyenkor a torkolattól fölfelé 416 km-ig hajózható.
Felső szakaszán át vezet a Bajkál–Amur-vasútvonal, a jobb parton épült település és vasútállomása: Novaja Csara. A folyó vízgyűjtő területén, a település közelében található az ország (egyik) legnagyobb rézérc lelőhelye, Udokan.
Mellékfolyók
- Balról: Zsuja (337 km), Molbo (334 km)
- Jobbról: Tokko (446 km)
Jegyzetek
- ↑ Enciklopegyija Zabajkala. . (Hozzáférés: 2013. május 13.)
Források
- Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978). Hozzáférés ideje: 2012. július 16.
- Szlovar szovremennih geograficseszkih nazvanyij (orosz nyelven). U-Faktorija, 2006 (Hozzáférés: 2012. július 18.)
- Enciklopegyija Zabajkala (orosz nyelven). . (Hozzáférés: 2012. július 18.)
