Cseh kiejtés

A Cseh kiejtés világában számtalan jelentős fejlesztés és változás történt az évek során. Megalakulása óta a Cseh kiejtés minden korosztálytól és érdeklődési körtől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét és intrikáit. A Cseh kiejtés-hez kapcsolódó tanulmányok és felfedezések lenyűgözőek és viták forrásai voltak, és ma is jelentős hatást gyakorolnak a világra. Ahogy a társadalom fejlődik, úgy változik a Cseh kiejtés szerepe és relevanciája is, így rendkívül releváns és érdekes témává válik, amelyet alaposan meg kell vizsgálni és megérteni. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Cseh kiejtés jelentőségét és fejlődését, valamint jelentését és mai hatását.

A cseh nyelv írása nagyjából fonémikus, ami azt jelenti, hogy egy adott betű általában egy hangot jelöl és viszont. Ez alól kivétel csak a lágy d, n, t írásában és az , , hangok lejegyzésében van.

A magánhangzók

A cseh magánhangzók a következők:

  elöl képzett
(ajakkerekítés nélküli) 		középen képzett hátul képzett
rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú
zárt    
majdnem zárt        
félzárt    
félnyílt    
nyílt    
kettőshangzók (), (),

A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.

Mássalhangzók

A cseh mássalhangzók a következők:

  Bilabiális Alveoláris Posztalveoláris Palatális Veláris Glottális
Nazális      
Plozíva zöngétlen    
zöngés   ()  
Affrikáta zöngétlen        
zöngés   () ()      
Frikatíva zöngétlen ()    
zöngés    
Pergőhang egyszerű          
frikatíva          
Approximáns        

A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.

Az egyes betűk kiejtése

A cseh nyelv meglehetősen fonémikus nyelv, néhány szabály ismeretével könnyen kiejthetők az ismeretlen szavak is.

Betű
(kapcsolat) 		Név Helyzet Kiejtés Példák
A a á   gramatika
Á á dlouhé á   krátké
   au     auto
B b bé szó végén zub
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt obchod
máskor ryba
C c cé b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt Špicberky
máskor cena
Č č čé b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt léčba
máskor článek
D d dé szó végén led
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt hádka
ě, i, í előtt, szláv eredetű szavakban dědeček
ě, i, í előtt, nem szláv eredetű szavakban diktatura
máskor týden
Ď ď ďé szó végén šeď
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt buďto
máskor obchoďák
   dz c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt předzpěv
máskor dzinkati
   dž szó végén bridž
máskor džús
E e é   den
É é dlouhé é   léto
Ě ě ije vagy
é s háčkem 		d, n, t után někdo
b, f, p, v után pět
m után náměští
   eu     Europa
F f ef b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt afghánsky
máskor fáček
G g gé szó végén biolog
máskor algebra
H h há szó végén vrh
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt knihtisk
máskor oliheň
Ch ch chá b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt / abych byl /
máskor dech
I i í vagy
měkké í 		magánhangzó előtt historie
máskor čeština
Í í dlouhé í vagy
dlouhé měkké í 		  blízko
J j jé szó elején mássalhangzó előtt — jmenovat
máskor děj
K k ká b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt někdy
máskor která
L l el magánhangzót nem tartalmazó szótagban plný
máskor guláš
M m em f, v, w előtt symfonik
a sedm és osm szavakban / sedm /
osm /
máskor změna
N n en f, v előtt brnkat
k, g, q előtt konerence
ě, i, í előtt, szláv eredetű szavakban parník
ě, i, í előtt, nem szláv eredetű szavakban vulkanit
máskor písmeno
Ň ň eň   oheň
O o ó   jako
Ó ó dlouhé ó   móda
   ou     dlouhý
P p pé b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt krepdešín
máskor písmeno
Q q kvé   / tequila
sequel
R r er magánhangzót nem tartalmazó szótagban srdce
máskor originál
Ř ř řé szó végén duchař
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť mellett třpyt
kříž
máskor čeřen
S s es b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt prosba
néhány idegen eredetű szóban feminismus
máskor prosím
   sh a történelmi Csehország (Bohémia) területén shoda
Morvaország területén shoda
Š š eš b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt váš den
máskor déšť
T t té b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt rentgen
máskor tvrdý
Ť ť ťé b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt ať brzy
máskor křišťál
U u ú   klučit
Ú ú dlouhé ú   túje
Ů ů ů s kroužkem   hnůj
V v vé vagy
jednoduché vé 		szó végén chlév
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt borůvka
máskor obleva
W w dvojité vé   / wolfram
bowling
X x iks szó eleji ex--ben, magánhangzók előtt exemplář
máskor bisexuál
Y y ý vagy
ypsilon vagy
krátké tvrdé í 		blyštět
Ý ý dlouhé ý vagy
dlouhé ypsilon vagy
dlouhé tvrdé í 		arkýř
Z z zet szó végén kněz
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt rozpad
máskor fazolka
Ž ž žet szó végén kéž
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt jakožto
máskor hýždě

Megjegyzések

  • A dz és dž betűkapcsolatok csak idegen eredetű szavakban, illetve ritka szóösszetételekben fordulnak elő, ezért nem részei az ábécének, és ezért nincs nevük sem. A kettőshangzók sem részei az ábécének.
  • A ď, ň, ť betűk után nem állhat ě, i, í betű, helyesírásilag ilyenkor d, n, t + ě, i, í kapcsolatokat használnak.
  • Az i/y és í/ý betűpárok kiejtése egyforma, rendre és , azonban az i, í betűk meglágyítják az előttük álló d, n, t betűket, így kiejtésük , , lesz, addig az y, ý nem. Helyesírási szempontból g, h, ch, k, r betűk után csak y/ý állhat, č, j, ň, ř, š, ž után csak i/í, míg b, c, d, f, l, m, n, p, t, s, v, z után mindkettő előfordul, sok esetben az írásmódnak jelentésmegkülönböztető szerepe van (pl. pil – ivott, pyl – hímpor; míti – bírni, birtokolni, mýti – mosni). Idegen eredetű szavakra nem mindig vonatkozik ez a szabály: kilo .
  • Az ou az egyetlen eredeti cseh kettőshangzó. Az au és eu is megtalálható a nyelvben, de csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.
  • Az ř kiejtését a külföldiek gyakran egyszerűen -vel helyettesítik, ez azonban nem javasolt, hiszen a csehben is van rž kapcsolat, egyes esetekben ez zavart is okozhat: řát (rend) – ržát (nyerít).
  • Ha két azonos mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor nem ejtjük hosszan őket: měkký. Ez alól kivétel, ha a kettőzésnek értelemmegkülönböztető szerepe van: nejjasnější (a legtisztább) – nejasnější (homályosabb).
  • Mássalhangzó-torlódásokban gyakran kiejtenek egy homályos hangot az összetorlódott mássalhangzók között, ezzel könnyítve az ejtést: lpět .
  • A torokzár nem önálló fonéma a cseh nyelvben de megjelenhet olyankor, amikor például hangsúlyozni akarjuk a szótaghatárt összetett szavakban: používat , trojúhelník .
  • A zöngésülés és zöngétlenedés vonatkozik a mássalhangzócsoportokra is: leckdo ; příjezd .
  • A meg nem honosodott idegen szavakat az eredeti kiejtésüknek megfelelő cseh hangokkal ejtik: café ; briefing ; copyright ; know-how .

A hangsúly

A cseh szavak általában az első szótagjukon hangsúlyosak. A szó elejétől számolva a hosszabb szavak páratlan szótagjai mellékhangsúlyt kaphatnak: nejkrásnější . Néha előfordul, hogy a negyedik szótag lesz mellékhangsúlyos: nejzelenější .

Van néhány hangsúlytalan szó is, ezek általában különböző elöljárók. Normál beszédben azonban ezek a szavak is lehetnek hangsúlyosak, mégpedig azért, mert összekapcsolódnak a vonatkozó szóval, így azzal egy egységet alkotnak, és ennek az egységnek az első szótagja lesz hangsúlyos: do Prahy .

Nyelvjárási különbségek

Három nagyobb nyelvjárást különböztetünk meg a cseh nyelvben, ezek a bohémiai cseh, a morva cseh és a legkisebb a lach nyelvjárás. Ez utóbbi már átmenet a cseh és a sziléziai nyelv között. A nyelvjárások hangtani eltérései általában írásban is megjelennek, így ezek könnyen elismerhetők és így egyszerűen kiejthetők.

  • A bohémiai és a morva csehre is jellemző, hogy é helyett í/ý-t használnak: létat → lítat, de a morva csehben ez a jelenség megvan fordítva is: ryba → reba.
  • A bohémiai cseh a hosszú í/ý-k helyén egy saját kettőshangzót, egy -t mond, amit írásban általában ej-jel elölnek: mlín → mlejn . Ezen a nyelvterületen az o-val kezdődő szavakat -val ejtik: oči .
  • A morva csehben a rövid i kiejtése , mint a magyar nyelvben is. Az u helyett itt o, az ou helyett pedig ó található: ruka → roka, mouka → móka.
  • A lach nyelvjárásban megkülönböztetik a kemény és a lágy l-et, ez utóbbit l-lel, míg a kemény változatát ł-lel írják (kiejtése , mint a lengyelben). A helyesírásban gyakran w-t használnak a v betű helyett. Itt sokkal kevesebb a hosszú magánhangzó, általában a hosszú hang rövid változatával helyettesítik ezeket: nosových → nosowych.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g h Csak idegen eredetű és hangutánzó szavakban fordulhat elő.
  2. ↑ Csak b, d, f, m, n, p, t, v után állhat.
  3. ↑ a b c d Az előtte álló d, n, t mássalhangzót meglágyítja.
  4. ↑ Beszélőtől függően mindkét alak előfordul.
  5. ↑ a b Csak b, c, č, d, f, j, l, m, n, p, ř, s, š, t, v, z, ž után állhat.
  6. ↑ Nem alkot kettőshangzót!
  7. ↑ Eredetileg szótagképző -mel ejtették ezeket a szavakat, azonban újabban terjed az -os ejtésmód.
  8. ↑ Nem állhat szó elején. Ragozás közben általában ú-val vagy ů-val váltakozik.
  9. ↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő és mindig egy u betű követi. A honosodott szavakban eredeti kiejtésének megfelelően k-val vagy kv-vel helyettesítik.
  10. ↑ Az eredeti kiejtésének megfelelően vagy -val vagy -vel ejtik.
  11. ↑ Általában csak első szótagban található szláv eredetű szavakban. Idegen eredetű, valamint hangutánzó szavakban bármelyik szótagban állhat.
  12. ↑ Nem állhat szó elején. Utolsó szótagban azt is jelzi, hogy az ú betű ragozás közben o-ra változik.
  13. ↑ Csak idegen eredetű szavakban található meg. Már meghonosodott szavakban általában v-vel vagy u-val helyettesítik.
  14. ↑ Általában -nek ejtik, de gyakran megtartja az eredeti kiejtését.
  15. ↑ a b Csak b, c, d, f, g, h, ch, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z után állhat.
  16. ↑ a b Nem lágyítja az előtte álló d, n, t-t.

Források

  • Sipos István – Bena Laopold: Cseh nyelvkönyv: Tanfolyamok és magántanulók számára. (magyarul) 4. kiadás. Budapest: Tankönyvkiadó. 1967. 5–9. o. = Tanuljunk nyelveket!, Hozzáférés: 2019. augusztus 18.  
  • Šárka Šimáčková – Václav Jonáš Podlipský – Kateřina Chládková: Czech spoken in Bohemia and Moravia. journals.cambridge.org. (angolul) Cambridge: Cambridge University Press (2012) 225–232. o. (Hozzáférés: 2019. augusztus 18.) (PDF) doi
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot