Csendes Zoltán
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Csendes Zoltán hatását a kortárs társadalomra. A Csendes Zoltán megjelenése óta minden korosztálytól és kulturális hátterű embertől felkeltette a figyelmét és kíváncsiságát. Az évek során a Csendes Zoltán állandó vita tárgyának bizonyult, és sokféle véleményt és nézőpontot generált. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Csendes Zoltán hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait, a kommunikáció módjától kezdve a szórakoztatásig és oktatásunkig. Ez a cikk átfogó képet kíván adni a Csendes Zoltán-ről és annak fontosságáról a mai társadalomban.
| Csendes Zoltán | |
| Született | 1924. november 3. Kolozsvár |
| Elhunyt | 1959. május 3. (34 évesen) Kolozsvár |
| Állampolgársága | román |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | statisztikus, egyetemi tanár |
| Halál oka | öngyilkosság |
| Sírhelye | Házsongárdi temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csendes Zoltán (Kolozsvár, 1924. november 3. – Kolozsvár, 1959. május 3.) erdélyi magyar statisztikus, egyetemi tanár.
Élete
Kolozsváron kezdte tanulmányait, itt is érettségizett, majd Budapesten, elektromérnöki karon folytatta és végül Temesváron szerzett diplomát. Közben Kolozsváron elvégezte a közgazdaságtudományi egyetemet is. 1948-ban doktorált, majd a Bolyai Tudományegyetemen a Statisztikai Tanszék vezetője volt. 1951-től a bukaresti közgazdaságtudományi főiskola igazgatója lett, később az általa megszervezett statisztikai főiskolát vezette. 1954-ben visszatért Kolozsvárra, ahol újra a Bolyai Egyetemen tanított, ahol rektorhelyettes is volt. Szaktanulmányokat tett közzé a mezőgazdasági és ipari termelés mutatóiról, valamint a statisztika elméleti kérdéseiről. Miután a román politikai vezetés beolvasztotta a Bolyai egyetemet a Babeșbe, Szabédi László példáját követve tiltakozásul öngyilkos lett. A Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Források
- Csendes Zoltán a Magyar életrajzi lexikonban
.svg){kind=small}
