Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Csepel-Szigetcsúcs lenyűgöző világát és mindazt, amit ez a téma/személy/randevú kínálhat számunkra. A mai társadalomra gyakorolt hatásától, eredetéig és időbeli alakulásáig, a Csepel-Szigetcsúcs teljes elemzésébe merülünk. Felfedezzük számos oldalát, különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a terület szakértőinek véleményét és elképzeléseit. Készüljön fel egy mélyrepülésre a Csepel-Szigetcsúcs izgalmas univerzumába, ahol releváns és naprakész információkat találunk, amelyek segítségével bővítheti ismereteit és jobban megértheti ezt a témát/személyt/időpontot.
Csepel-Szigetcsúcs | |
A Kvassay híd és az 1951-ben mellé épített gyorsvasúti híd, amit ma a H7-es (Csepeli) HÉV használ | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest XXI. kerülete |
Kerület | Budapest XXI. kerülete |
Városhoz csatolás | 1930 |
Korábbi rangja | Csepel város külterülete |
Népesség | |
Teljes népesség | 90 fő (2001) +/- |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 19° 04′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 19° 04′ 14″ |
Csepel-Szigetcsúcs (2012 végéig Szigetcsúcs) Budapest egyik városrésze a Csepel-szigeten, a XXI. kerületben.
A Csepel-sziget legészakibb részén fekszik, a neve is ebből ered.
Határai a Ráckevei-Duna a Kvassay hídtól, Bolgárkertész ("Francia") öböl és meghosszabbított vonala, Weiss Manfréd út, Petróleum utca és a Duna folyam a Kvassay hídig.
Nagyrészt beépítetlen terület.
A főváros egyik legjelentősebb logisztikai létesítménye az 1914-1927 között felépült Szabadkikötő. 1928. július 13-án „Budapesti Vámmentes Kikötő” elnevezéssel állami vállalattá nyilvánította a minisztertanács, majd 1928. október 20-án avatták fel. 2005-ig Csepeli MAHART Szabadkikötő néven működött. Azóta hivatalosan Budapest Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (rövidítve: BSZL) a neve. Összesen 18 hajóállás kapacitással rendelkezik, két kereskedelmi – alsó az 1-es, a felső az 1937-től üzemelő 2-es számú – és egy petróleum öbölből áll. (Utóbbi medencében a kőolajszállítmányokat fejtik át. Északi oldalán a MOL, a délin a Dunatár OMV tartályaiba, továbbá itt vételezhetnek üzemanyagot a hajók.) A kikötő legnagyobb épülete az 1928-ban felhúzott 13 emeletes Gabonatárház, a legnagyobb forgalmat pedig jellemzően az 1972-ben átadott konténerterminál és a fémhulladék részleg bonyolítja. A harmadik, legészakibb öblöt 1990-1992 között ásták ki és 2009-2016 között töltötték fel. A helyén raktárak épültek. A ráckevei ágon a Szabótelep és Gubacsi híd fölött elhelyezkedő Bolgárkertész ("Francia") öböl eredetileg ipari kikötőnek épült, de már évtizedek óta nem használják. Fölötte az 1970-es években épültek a Szállító utca telephelyei.
A csepeli állami kikötő területét már 1930-ban – a XVIII. törvénycikkel meghatározva – Ferencvároshoz csatolták. Ugyan Csepel egésze is már ekkortól szerepet kapott Budapest közigazgatásának különböző változtatási terveiben, azonban az egész, addig megyei város csak 1949 decemberében, a Budapest közigazgatási határainak kiterjesztéséről szóló XXVI. törvénycikkel – mikor is a IX. kerület elvesztette a Csepel-sziget északi csúcsát – vált végül az akkori Nagy-Budapest részévé önállóan, Budapest XXI. kerületeként.
A Kádár-korszak nevezetes monopolhelyzetű személygépkocsi-értékesítő cége, a Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat a győri (Szérűskert utca 2-10, 1980) a debreceni (Monostorapályi út 33, 1977) és a szegedi (Sándorfalvi út) mellett a fővárosban két csepeli átvevő telephelyen működött: a nagyobb az 1962-ben megnyílt Áfor út 4-ben (a mai Petróleum utca), a kisebb alapterületű pedig 1972-től a Védgát utca 14 szám alatt. A Merkur a rendszerváltást követően, 1993-ban szűnt meg.
Itt adták át 2009-ben a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep, az „ÉlőDuna projekt” legnagyobb volumenű beruházása. Ennek keretében 2008-ban a Szabadkikötő út keleti oldalán is, mintegy 3800 négyzetméternyi területen végezhetett régészeti kutatásokat – a szigeten 2004 óta tartó ásatásokon felül – a Budapesti Történeti Múzeum Ős-, és Népvándorlás kori Osztálya, ahol majd száz objektum került elő.
A Csepel-sziget északi részén található, a HÉV vonala és a Duna főága között elterülő 29 hektáros területen, mintegy 70 000 m²-en. A Fővárosi Vízművek által üzemeltetett komplex biológiai műtárgy lehetővé teszi, hogy a Budapesten keletkező szennyvizek mintegy 95%-ban biológiailag tisztítva kerüljenek vissza a Dunába.
Szigetcsúcsot 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Szigetcsúcs névre keresztelte át.
A H7-es HÉV nevet viselő Csepeli gyorsvasút 1951-ben indult meg. A logisztikai központ kapuja előtt a töltésen kialakított Szabadkikötő megállóhely kínál gyors kapcsolatot a Boráros térrel, valamint Csepel-Belvárosával. (Alatta halad el a Szabadkikötő és a Csepel-Gyártelep felől a Gubacsi hídon át a Soroksári út rendezőpályaudvar irányába a csepeli vontatóvágány.) 1975 óta tárja fel a Szigetcsúcs iparvidékét a 179-es busz. Az 1980-as évektől betér a Szállító utcába, 2018-tól kezdve Csepel központja felé a Wein János út és a Szikratávíró utcát át közlekedik. A Közvágóhíd felé pedig a sziget főútvonalának számító Weiss Manfréd úton át közlekedik.