Csulim (Kis-Csani-tó)
Mai cikkünkben a Csulim (Kis-Csani-tó) lenyűgöző világába fogunk beleásni. Megtanuljuk a Csulim (Kis-Csani-tó) alapvető aspektusait és életünkre gyakorolt hatását. Feltárjuk történetét, fejlődését és jelentőségét a mai társadalomban. Ezenkívül megismerjük a Csulim (Kis-Csani-tó)-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és elméleteket, valamint a lehetséges jövőbeli következményeket. Átfogó elemzéssel igyekszünk mélyebben megérteni a Csulim (Kis-Csani-tó)-et és annak fontosságát a mai világban. Készüljön fel a felfedezés és a tudás útjára a Csulim (Kis-Csani-tó)-ről!
| Csulim | |
| Чулым | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 392 km |
| Vízgyűjtő terület | 17 900 km² |
| Forrás | Baraba-alföld |
 é. sz. 55° 26′ 10″, k. h. 81° 47′ 02″ | |
| Torkolat | Kis-Csani-tó |
| é. sz. 54° 36′ 22″, k. h. 78° 05′ 51″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Csulim (oroszul: Чулым) folyó Oroszországban, a Nyugat-szibériai-alföld déli részén, a Novoszibirszki területen.
Földrajz
Hossza: 392 km, vízgyűjtő területe: 17 900 km², évi közepes vízhozama a torkolat közelében: 10 m³/s.
A Felső-Ob és az Irtis közötti kiterjedt lefolyástalan medence egyik folyója. A Baraba-alföld déli mocsaraiban ered és végig az alföldön folyik délnyugat felé. Alsó szakaszán átfolyik előbb a Szargul-, majd az Urjum-tavon, végül a lefolyástalan Kis-Csani-tóba (Малые Чаны) torkollik.
Szinte kizárólag hóolvadék táplálja. Novembertől április közepéig befagy, árvize április második felében vagy májusban van. A nyári időszakban végig nagyon alacsony vízállás jellemzi.
Jelentősebb, jobb oldali mellékvize a völgyével párhuzamosan folyó Kargat.
Felső folyásának partján helyezkedik el Csulim város, az azonos nevű járás székhelye.
Források
- Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978). Hozzáférés ideje: 2018. március 30.
- Csulim (orosz nyelven). Oroszország Állami Vízregisztere
- Sz. N. Ruljov: Csulim (Enciklopegyija Voda Rosszii)
- Térkép: Nyugat-Szibéria déli része
