Csunya
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Csunya-et, és elemezzük a hatását különböző kontextusokban. A Csunya olyan téma, amely sokak figyelmét felkeltette az elmúlt években, és jelentősége folyamatosan növekszik. Megjelenése óta a Csunya szenvedélyes vitákat váltott ki, és növekvő érdeklődést váltott ki tanulmánya iránt. Ahogy haladunk előre ebben a cikkben, megvizsgáljuk a Csunya jelentőségét a mai társadalomban, valamint a különböző területekre gyakorolt hatásait. Belemerülünk eredetébe, fejlődésébe és jövőbeli kilátásaiba, átfogó és részletes képet adva a Csunya-ről. Multidiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy rávilágítsunk erre a témára, és olyan kimerítő elemzést adjunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük jelentését és hatását a mai világban.
| Csunya | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 727 km |
| Vízhozam | 435 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 70 500 km² |
 é. sz. 61° 44′ 40″, k. h. 102° 49′ 20″ | |
| Torkolat | Köves-Tunguszka |
| é. sz. 61° 36′ 51″, k. h. 96° 29′ 50″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Csunya a Köves-Tunguszka vízgyűjtő rendszerében | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Csunya (oroszul: Чуня) folyó Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen; a Köves-Tunguszka jobb oldali mellékfolyója.
Földrajz
Hossza: 727 km, vízgyűjtő területe: 70 500 km², évi közepes vízhozama: 435 m³/sec.
A Déli- és az Északi-Csunya egyesülésével keletkezik. A Közép-szibériai-fennsíkhoz tartozó Közép-tunguz-felföldön folyik nyugati irányban. Medre sziklás, zuhatagos, legnagyobb zuhatagja a Csunszkij Zamok.
Főként esővíz és hóolvadék táplálja. Októbertől májusig befagy; tavaszi árvize május–júniusban van, de ősszel is gyakoriak a nagy áradásai.
Mellékfolyók
- Balról: Kimcsu, Mutoraj, Ticsani
- Jobbról: Paimbu, Felső- és Alsó-Csunku
Források
- Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978). Hozzáférés ideje: 2012. július 16.
