Datagram
Ebben a cikkben a Datagram témáját fogjuk alaposan megvizsgálni, amely az elmúlt években szakértők és hobbibarátok figyelmét egyaránt felkeltette. A Datagram ma nagyon fontos téma, és hatása a mindennapi élet számos területére kiterjed. Ebben a cikkben a Datagram-hez kapcsolódó különböző szempontokat és szempontokat elemezzük azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Az eredetétől a jövőbeli vonatkozásaiig egy részletes elemzésbe fogunk belemerülni, amely megvilágítja a Datagram-et és annak a társadalom különböző területein gyakorolt hatását.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A datagram egy informatikai protokoll, amely nem nyugtázható, így megbízható adatátvitelt nem tesz lehetővé.
A protokoll definícióját az 1981-ben meghatározott RFC791 rögzíti. A hálózati réteg a szállítási rétegtől veszi át UDP vagy TCP csomagokat. Az adatokat darabokra bontva datagramokat készít belőlük. A datagramok legnagyobb mérete 64 kilobájt. Az átvitel során a datagramok néha kisebb egységekre bontva kerülnek átvitelre. A célgép hálózati rétegének a feladata, hogy a megérkezett egységek összeállításával létrehozza az eredeti datagramot és átadja azt a szállítási rétegnek. A 32 bites szavakból álló IP datagram fejrészre (header) és adatrészre (data) bontható. A protokoll szerint a fejléc első szavának legmagasabb helyi értékű bitje megy át elsőként.
|
Ez a számítógépes hálózatokkal, protokollokkal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |