Napjainkban a Dedek Crescens Lajos olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Dedek Crescens Lajos sok ember érdeklődési körébe került szerte a világon. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Dedek Crescens Lajos olyan témává vált, amely továbbra is vitákat és elemzéseket generál. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Dedek Crescens Lajos különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt hatását, valamint a lehetséges jövőbeli következményeket.
Dedek Crescens Lajos | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1862. június 19. Nyitra |
Elhunyt | 1933. szeptember 13. (71 évesen) Esztergom |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | magyar |
Pályafutása | |
Szakterület | történettudomány |
Jelentős munkái | A karthausiak Magyarországon, Szentek élete |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dedek Crescens Lajos témájú médiaállományokat. |
Dedek Crescens Lajos (Nyitra, 1862. június 19. – Esztergom, 1933. szeptember 13.) római katolikus pap, prépost-kanonok, történetíró, egyháztörténész, az MTA levelező tagja (1926).
Dedek Crescens Ignác Nyitra megyei főjegyző és krencsi Krencsey Etelka fia. A gimnáziumi tanulmányait Nyitrán végezte. 1877-ben papnövendék lett az esztergomi főegyházmegyében, majd a pozsonyi Emericanum növendéke. Ezenkívül a filozófiát Esztergomban, a teológiát a Központi Papnevelő Intézetben Pesten végezte.
1885-ben pappá szentelték Nagysurányban. 1886-ban Óbudán, 1890-ben Lipótvárosban volt káplán. 1887-ben a Szent István műintézet és könyvnyomda igazgatójává nevezték ki. 1891-től a budapesti Egyetemi Könyvtár őre, majd levéltárosa. 1896-ban rendezte a millenniumi kiállítás irodalomtörténeti részét. 1899-ben császári és királyi udvari káplán. 1913-tól esztergomi kanonok, 1924-től komáromi, 1930-tól székesfehérvári főesperes, szentgyörgymezei címzetes prépost.
1889 után az Egyházi Közlöny (1891-től Katholikus Egyházi Közlöny) című egyházpolitikai hetilapot szerkesztette egészen 1893-ig, ill. 1897-1898-ban az Autonomia nevű kéthetenkénti lapot. Cikkei jelentek meg a Magyar Államban, a Magyar Sionban, a Századokban és a A Célban. A Borovszky Samu szerkesztette Magyarország vármegyéi és városai sorozatban megírta 1899-ben Nyitra, 1904-ben Pozsony és 1907-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye történetét.