Domb
Napjainkban a Domb olyan téma, amely sokféle ember érdeklődését váltja ki szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt befolyása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt, ez a téma az akadémikusok, a szakértők és a rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A Domb eredetétől a jelenben való megjelenésig továbbra is állandó vita és elemzés tárgya. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Domb különböző aspektusait, az eredetétől az idők folyamán történő fejlődéséig, hogy átfogó képet adjunk erről a lenyűgöző témáról.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A domb a hegynél alacsonyabb, a halomnál magasabb kiemelkedés, amelyet többnyire minden oldalról lejtők vesznek körül. (A halom és a hegy közti méret 30 méternél magasabb, de 200-300 méternél alacsonyabb kiemelkedést jelöl.) Jellemzően lejtős természetük miatt alapterületük viszonylag nagyobb; a dombtető pedig rendszerint nem egyetlen különálló, kiszögellő pontot jelent, hanem kiterjedtebb területet.
Magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. (Ezt például a szintvonalak segítségével lehet megállapítani.)
A kisebb magasság és a lejtős jelleg együttesen határozza meg a dombot. Alacsonyabb kiemelkedéseket is hegynek nevezünk azonban, ha környezetükből meredeken és eléggé feltűnően kiemelkednek (például Gellért-hegy, Tapolcai-medence tanúhegyei).
.jpg)
A dombok összességét, ha együttesen fordulnak elő, dombságnak nevezzük. Például Gödöllői-dombság, Somogyi-dombság, Dunántúli-dombság, Zalai-dombság, Szekszárdi-dombság.
Kapcsolódó szócikkek
