Ebben a cikkben a Drágffy Bertalan-et elemezzük és tárgyaljuk, egy olyan témát, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban. Különböző nézőpontokból és megközelítésekből kitérünk a Drágffy Bertalan-hez kapcsolódó legrelevánsabb és legvitatottabb szempontokra, azzal a céllal, hogy teljes és részletes képet adjunk erről a témáról. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a következményeit és következményeit. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a témával kapcsolatos különböző véleményeket és álláspontokat, kritikai és tárgyilagos elemzést kínálva. Ezzel az elemzéssel átfogó képet kívánunk nyújtani a Drágffy Bertalan-ről és annak mai relevanciájáról.
Drágffy Bertalan | |
a Magyar Királyság erdélyi vajdája | |
Hivatali idő 1493 – 1498 | |
Előd | Báthori István |
Utód | Szentgyörgyi Péter |
Született | 1447 nem ismert |
Elhunyt | 1501. október 26. (53-54 évesen) |
Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
Szülei | Drágffy Miklós |
Gyermekei |
|
Foglalkozás |
|
Vallás | római katolikus |
Bélteki Drágffy Bertalan (1447 – †1501. október 26.) erdélyi vajda, bélteki Drágffy János országbíró apja, Mátyás király udvari vitéze, ki előbb főpohárnoki tisztet viselt, majd erdélyi vajda lett. Házastársa Hédervári Dorottya volt.
1468-tól 1471-ig és 1478-tól 1480-ig pohárnokmester volt. 1479-ben kitüntette magát a kenyérmezei ütközetben. 1491-1493 között a főkamarási tisztséget viselte. Erdélyi vajdaként 1493-tól 1498-ig Báthori István utóda volt. Kegyetlenül elnyomta a székelyek lázongását, 1497-ben Nagy István moldvai fejedelem és I. János Albert lengyel király között folyó tárgyalásokban közvetített. II. Ulászló a nyalábvári uradalmat adományozta neki. 1481-ben újjáépítette a bélteki és erdődi templomot, illetve az erdődi és bélteki várakat. Műkincseket gyűjtött. Az erdődi templomban temették el.