Efemerisz idő

Ebben a cikkben elmélyülünk a Efemerisz idő lenyűgöző világában, feltárva eredetét, fejlődését és relevanciáját a mai társadalomban. Első megjelenésétől a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáig a Efemerisz idő emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Egy mély és részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek miatt ez olyan hihetetlenül érdekes és érdemes megvizsgálni. A Efemerisz idő jövőbeli lehetséges következményeitől a jelenben való jelentésig kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és elengedhetetlen, hogy megértsük jelentőségét ma. Csatlakozzon hozzánk a Efemerisz idő izgalmas túráján, és fedezzen fel mindent, amit erről az ellenállhatatlan jelenségről tudni érdemes.

Az efemerisz idő a csillagászatban korábban használt, folyamatos időskála, mely az égitestek mozgástörvényein alapul. Az efemerisz másodperc volt a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) időegysége 1956-tól 1977-ig. 1977 és 1984 között a földi dinamikus idővel párhuzamosan használták. Az efemerisz másodperc az 1900-as tropikus év két tavaszi napéjegyenlőségének időpontja közötti idő 1/31556925,9747 része; másként fogalmazva az 1900-as tropikus év 31556925,9747 efemerisz másodpercből áll. A tavaszi napéjegyenlőség pontos időpontjának megállapítása nem egyszerű, és ez az efemerisz idő ± 50 ezredmásodperces bizonytalanságát jelenti 9 éves időszak alatt.

A csillagászati események bekövetkeztének időpontját a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 1952. évi határozata alapján efemerisz időben adták meg. 1984-től erre a célra a földi dinamikus időt (TDT) használjuk, mely gyakorlatilag megegyezik az efemerisz idővel.

Az efemerisz időskála manapság nincs használatban, elavultnak számít.

Források

Kapcsolódó szócikkek