Egyházi gyűrű

Ma egy olyan témával szeretnénk foglalkozni, amely az elmúlt években nagy aktualitást kapott. A Egyházi gyűrű olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken, a politikától a tudományig. A kérdés teljes körű feltárása érdekében elmélyülünk annak eredetében, a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásában és a javasolt megoldásokban. A Egyházi gyűrű mindannyiunkat foglalkoztató téma, mivel hatása mindennapi életünk különböző területeire hat. Ezzel a cikkel elemezzük és reflektálunk a Egyházi gyűrű-re, hogy világosabb és tájékozottabb képet kapjunk erről a ma oly fontos témáról.

Az egyházi gyűrű a nyugati kereszténységben a klérus és az apácák által viselt gyűrű. A püspök által viselt gyűrűt püspökgyűrűnek (latin: anulus pontificalis) is nevezik. A pápa által viselt gyűrűt halászgyűrűnek nevezik.

A püspökgyűrűt korábban drágakövekkel rakták ki, ma a II. vatikáni zsinat szellemében általában egyszerű fémgyűrűt viselnek a püspökök (a liturgián kívül is).

13. századi angol, gótikus stílusú püspökgyűrű

A szentmise bemutatásánál gyűrűt viselhetnek a bíborosok, püspökök, benedikált apátok, nullius apátok és prelátusok; engedmény alapján a valódi protonotáriusok magánmisében is, a számfeletti és az „ad instar“ protonotáriusok főpapi funkcióknál, s a magyarországi címzetes apátok és prépostok. Csak a funkciókon kívül viselhetnek gyűrűt (drágakővel is díszítve) a katolikus egyetemeken vagy fakultásokon kellően promoveált doktorok.

Püspökgyűrű, XII. Leó pápa címerével
"Tanácsgyűrű", amelyet VI. Pál pápa adott 1965-ben azoknak a püspököknek, akik részt vettek a II. Vatikáni Zsinaton

Történet

Az ókor és a korai középkor határán a püspökök szabályszerű pecsétgyűrűt viseltek, mint általában az előkelőségek. Csak a 7. századi Spanyolországban vált az egyházi gyűrű a püspöki méltóságot jelentő jelképpé, amelyet a beiktatáskor ujjára húztak és esetleges degradálás esetén visszavettek tőle. A 633-i toledói zsinaton említik először ezt a fajta gyűrűt.

A spanyolországi gyakorlat a középkor folyamán elterjedt Nyugat-Európában is. A 7-10 században a püspöki gyűrű mintegy „jegygyűrű”- ként szerepelt, annak a lelki „házasságnak” volt a szimbóluma, amely a püspököt az egyházhoz kötötte.

Hatalmi jelvénnyé főleg a 11. században vált, amikor is a hivatali beiktatásnak — az ún. „invesztitúrának” — a pásztorbottal mintegy egyenrangú jelképe lett. De a pápák és császárok között kitört „invesztitúraharc” elültével a püspökgyűrű többnyire elvesztette hatalmi-jelvény jellegét, és továbbra mint a püspöki lelki méltóság szimbólumaként szerepel.

A hívek tiszteletük jeléül megcsókolták a püspök gyűrűjét.

Apácagyűrű

Az apácák viselik az Istennek szentelt „szüzek gyűrűjét”, mint a Krisztussal való eljegyzettségük jelét.

A püspök áldja meg és nyújtja át nekik, hogy szüntelenül emlékeztesse őket e szent jegyességre.

Hivatkozások

  1. a b c d Verbényi-Arató: Liturgikus lexikon (1989)
  2. a b c Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 2. Gyűrű (Budapest, 1931)
  3. a b c d e Új Ember, 1964-12-06 / 49. szám