Farkas Ferenc (színművész)
Ebben a cikkben a Farkas Ferenc (színművész) lenyűgöző világát fedezzük fel. A Farkas Ferenc (színművész) eredetétől a mai relevanciájáig minden korosztály és kultúra embereinek figyelmét és érdeklődését felkeltette. Az évek során a Farkas Ferenc (színművész) döntő szerepet játszott a társadalom különböző területein, a szórakoztatástól a tudományig és a technológiáig. Ebben a cikkben megismerjük a Farkas Ferenc (színművész) számos oldalát és a modern világra gyakorolt hatását.
| Farkas Ferenc | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
| Született | Fort Ferenc 1879. február 14. Budapest |
| Elhunyt | 1933. október 27. (54 évesen) Rákosszentmihály |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Szalontay Ferike (1907–1933) |
| Gyermekei | Fort Sándor |
| Szülei | Fort Sándor |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Farkas Ferenc; Fort (Budapest, 1879. február 14. – Rákosszentmihály, 1933. október 27.) magyar színész, színházigazgató.
Életútja
1899-ben végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját. A Magyar Színházban lépett fel először vizsgaelőadáson a Kertészleány című operettben. 1900-tól 1904-ig felváltva a Magyar Színház és Pesti Ihász Lajos szabadkai színigazgató társulatának tagja volt. Tenor, bonviván és szerelmes szerepeket játszott. 1902-ben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen a Magyar színészet közigazgatásáról írt értekezésével államtudományi oklevelet szerzett, beutazta tanulmányozás végett egész Európát és utazásairól több színházi vonatkozású cikket írt. Ezután elvégezte az egyetem bölcsészeti fakultását is.
1905-ben a felvidéki színikerület igazgatóvá választotta és a Felvidék városaiban: Igló, Lőcse, Késmárk, Liptószentmiklós, Turócszentmárton stb. jól megszervezett társulatával eredményes kultúrmunkát végzett. 1906-ban elnyerte a szabadkai városi színház igazgatását. Színigazgatói működésének és egyben a szabadkai színészet történetének erre az időre esnek legragyogóbb napjai. A kerület városaiban: Baja, Szentes, Kiskunhalas, Mohács stb. is szerepelt társulata. 1909-ben felavatta a szentesi Tóth József Színházat. 1909-ben egy havi vendégjátékra elvitte társulatát Szarajevóba, ahol a társulatnak nagy sikerekben és ünnepeltetésben volt része. 1911-ben a budapesti Royal Orfeum főrendezője lett.
1914-ben mint hadnagy vonult be és mint százados tért vissza, és újra részt vett a színészeti közügyekben. 1920-ban az újpesti Blaha Lujza Színház főrendezője lett. Ez évben tanára lett Rákosi Szidi színésziskolájának is, ahol jeles gárdát nevelt a magyar színészetnek. 1922-ben a budapesti Blaha Lujza Színháznál működött mint főrendező. 1928-ban gyűjteményes kötetben adta ki összegyűjtött magyar nótáit. A Schöpflin Aladár-féle Magyar színművészeti lexikonnak is munkatársa volt. Halálát agyvérzés okozta.
Családja
Apja Fort Sándor építőművész, anyja Hischa Mária. 1907. június 22-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Szalontay Ferike (Slamenik Franciska) színésznőt. Fia Fort Ferenc (Szabadka, 1908. március 8. – Budapest, 1964. július 5.) mérnök.
Jegyzetek
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PBX-9M6R?i=187
- ↑ a b Budapest-Deák téri német evangélikus egyházközség keresztelési anyakönyve 81/1879.
- ↑ a b Rákosszentmihályi (Budapest XVI. kerület) állami halotti anyakönyv 106/1933.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 860/1907. folyószáma alatt.
- ↑ Budapest XIII. kerületi állami halotti anyakönyv 1166/1964.
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. .
