Fehérlak
A Fehérlak témája sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A modern társadalomban betöltött relevanciájával a Fehérlak viták, viták és kutatások tárgya volt. A mindennapi életre gyakorolt hatásától a kultúrára és politikára gyakorolt hatásáig a Fehérlak nagy érdeklődésre számot tartó és sokszínű témának bizonyult. Mivel a Fehérlak-ről alkotott vélemények és nézőpontok folyamatosan fejlődnek, fontos a téma minden aspektusának feltárása és megértése, hogy megalapozott véleményt alakítsunk ki. Ebben a cikkben belemerülünk a Fehérlak világába, hogy megvizsgáljuk különböző aspektusait, és felfedezzük a mai világban betöltött fontosságát.
| Fehérlak (Albești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Robogány |
| Rang | falu |
| Községközpont | Robogány |
| Irányítószám | 417401 |
| SIRUTA-kód | 30666 |
| Népesség | |
| Népesség | 226 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 176 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 46′ 10″, k. h. 22° 15′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 10″, k. h. 22° 15′ 01″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fehérlak (Albești), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Bihar-hegységben, Belényestől északnyugatra, a Hollód-patak jobb partján fekvő település.
Története
Fehérlak nevét 1508-ban említette először oklevél Albolfalwa néven.
1692-ben Albezt, 1808-ban Albesth, Albesthi, 1913-ban Fehérlak néven írták.
Az 1800-as évek elején Khán Sámuel nyerte királyi adományként, majd tőle a Szitányi család vette meg.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Albest, Bihar vármegyében, hegyes vidéken, 270 óhitű lakossal, anyatemplommal. ... Silány földe kevés gabonát terem és gyümölcsöt. Vize: a Hollód. Birja Ulman Mór. | ” |
1910-ben 498 lakosából 8 magyar, 490 román volt. Ebből 486 görögkeleti ortodox, 8 izraelita volt.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma – 1864-ben épült.
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.