Ez a cikk a Fejlődő országok lexikona témával foglalkozik, amely a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt az utóbbi időben egyre fontosabbá vált. A Fejlődő országok lexikona különböző területeken vita, elemzés és vita tárgya volt, ellentmondó véleményeket generált, és felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. Ebben az értelemben feltétlenül fel kell tárni a Fejlődő országok lexikona következményeit és következményeit, valamint át kell gondolni a lehetséges megoldásokat és intézkedéseket, amelyek enyhíthetik a hatását. Egy multidiszciplináris megközelítésen keresztül a Fejlődő országok lexikona-hez kapcsolódó különféle szempontokba fogunk mélyedni, átfogó és kritikus látásmódot kínálva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük annak hatókörét és jelenlegi kontextusát.
| Fejlődő országok lexikona | |
| Szerző | |
| Eredeti cím | Fejlődő országok lexikona |
| Nyelv | magyar |
| Kiadás | |
| Kiadó | Akadémiai Kiadó |
| Kiadás dátuma | 1973 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Fejlődő országok lexikona (közkeletű rövidítése FOL) 1973-ban jelent meg Budapesten az Akadémiai Kiadó gondozásában. Szerkesztőinek, szerzőinek célja szerint az 1327 oldalas lexikon műfajához képest részletes tájékoztatást ad Afrika, Ázsia, Latin-Amerika korabeli fejlődő országainak történelméről, politikai, gazdasági és kulturális életéről a gyarmatosítás előtt, alatt és után. A kötetben szerepelnek ezeknek az országoknak, területeknek a kiemelkedő személyiségei, politikai mozgalmai, szervezetei.
A lexikon főszerkesztője Kende István volt, rajta kívül a szerkesztő bizottság tagjai Bácskai Tamás, Chrudinák Alajos, Kádár Béla, Kubik István, Simai Mihály. A mintegy száz cikkszerző között általában a kor neves szakértői szerepelnek, de lehetőséget kapott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakának néhány végzős hallgatója is.
A szerkesztőkön kívül, akik maguk is írtak szócikkeket, a következő szerzők vettek részt a lexikon megalkotásában:
|
|
|
A lexikon tárgyának meghatározásához természetesen meg kellett határozni a fejlődő országok fogalmát, ami tulajdonképpen egy eufemizmus volt akkoriban és azóta is, hiszen ezekre az országokra sokkal jobban illett a gazdaságilag elmaradott országok vagy a harmadik világ országai kifejezés. Ezért a lexikon ezt a fogalmat a saját céljai számára a következőképen határozta meg: a korábban vagy egyidejűleg gyarmati sorban lévő államok; A függetlenség elnyerése után is a gazdasági és társadalmi elmaradottság körülményei között létező országok; kivéve a kor államszocialista, a szocialista világrendszerhez tartozó országait. Földrajzilag Latin-Amerika (Kuba kivételével), Afrika egésze, valamint Ázsia és Óceánia (az ottani fejlett tőkés országok valamint a szocialista országok kivételével) tartozik a lexikon tárgyához.
Szakterületét illetően a lexikon politikai-társadalmi jellegű, nem terjed ki a szóban forgó országok földrajzára, néprajzára, irodalmára, művészetére. Ellenben viszonylag nagy részletességgel, inkább enciklopédikus, mint lexikon-jelleggel tárgyal a témához tartozó fogalmakat, mint a belső gyarmatosítás, félgyarmat, államkapitalizmus, nem kapitalista út, pánafrikanizmus. A címszavak körébe bevonja a fejlődő országok gazdasági életében fontos szerepet játszó terményeket és nyersanyagokat, a politikai életükben fontos sajtótermékeket, összefoglalóan ismerteti az egyes nagyhatalmak gyarmatosító tevékenységét, és szerepeltet olyan fogalmakat is, amelyek csak egy-egy országgal kapcsolatban fontosak (asimilado, askenazi, pária, várna).
A lexikon nagy gondot fordít az egyes szervezetek, intézmények idegen hivatalos elnevezéseinek, rövidítéseinek közlésére, a megfelelő magyar fordítás, átírás rögzítésére.
A lexikon adatai 1973. január elsejével zárulnak, de néhány kivételes esetben későbbi változásokat is figyelembe vettek, egészen az év szeptemberéig.