A mai világban a Felsőzubrica egyre szélesebb körben érdeklődő témává vált. A terület szakértőitől az amatőrökig a Felsőzubrica sokak figyelmét felkeltette, és az élet különböző területein releváns és elkerülhetetlen téma lett. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt, a Felsőzubrica állandó vitát váltott ki, és arra ösztönözte a szakértőket, hogy elmélyüljenek a tanulmányában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Felsőzubrica különböző aspektusait, és megvitatjuk a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságát.
Felsőzubrica (Zubrzyca Górna) | |
Közigazgatás | |
Ország | Lengyelország |
Vajdaság | Kis-lengyelországi |
Járás | nowy targi |
Rang | község |
Irányítószám | 34-484 |
Körzethívószám | +(48)18 |
Rendszám | KNT |
Népesség | |
Teljes népesség | 3154 fő (2021. márc. 31.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 34′, k. h. 19° 39′Koordináták: é. sz. 49° 34′, k. h. 19° 39′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzubrica témájú médiaállományokat. |
Felsőzubrica (Felsőbölényes lengyelül Zubrzyca Górna , szlovákul Vyšná Zubrica) falu Lengyelországban, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban. Az egykori Nagy-Magyarország legészakibb településeként tartják számon. Közel 3000 lakosának nagy része lengyel nemzetiségű, de 10 és 20 százalék közötti hányada magát szlováknak vallja.
Az Árvai-Beszkidek mérsékelt lejtőin fekszik, a 957-es út mentén, Jablonkától 10 km-re északnyugatra.
A falu 1620 körül keletkezett, amikor a Thurzó család engedélyével a Moniak család gyolcsot készítő műhelyeket és malmokat épített ide. Mateusz Moniak a vidék fellendítéséért 1674-ben nemesi rangot is kapott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZUBRICZA. Alsó, és Felső Zubricza. Elegyes lengyel faluk Árva Várm. földes Urok a’ Kir. Kamara, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Beszkéd hegyének tövében, Tersztena Mezővároshoz öt mértföldnyire, Zubricza vize mellett, melly gyakran károsíttya határjaikat.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zubricza (Felső), tót falu, Árva v. 1177 kath., 33 zsidó lak., kik elszórt házakban laknak. Kat. paroch. templom. 40 6/8 sessio. Nagy urasági sörfőzőház. Vászon kereskedés. F. u. az árvai uradalom.”
A 20. század elején nevét Felsőbölényesre magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.
Egyike a trianoni diktátum aláírása után egy hónappal – a belgiumi Spa-ban tartott diplomáciai konferencia által – Lengyelországnak ítélt tizennégy felső-árvai falunak. 1939 és 1945 között a Szlovák Köztársasághoz tartozott.