Napjainkban a Fodor János (újságíró) olyan téma, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki. A politikától az egészségig, a divatig és a technológiáig a Fodor János (újságíró) visszatérő beszédtéma lett. Az ezzel kapcsolatos vélemények változatosak és megoszlanak, ami gazdagító és időnként heves vitát váltott ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Fodor János (újságíró) különböző szempontjait, és azt, hogy milyen hatással van jelenlegi társadalmunkra. Emellett elemezzük az évek során bekövetkezett alakulását és a jövőre vonatkozó előrejelzését. Kétségtelen, hogy a Fodor János (újságíró) egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és megérdemel egy mély és alapos elmélkedést.
Fodor János | |
Stekovics Gáspár felvétele | |
Született | Fodor János 1953. november 4. (70 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | újságíró, riporter, műsorvezető, pedagógus |
Kitüntetései | Radnóti Miklós antirasszista díj (2022) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fodor János (Budapest, 1953. november 4. –) magyar újságíró, riporter, műsorvezető, pedagógus.
Szülei Fodor Gábor és Ács Judit voltak. 1972-ben a zuglói I. István Gimnáziumban érettségizett. Főiskolai tanulmányait a Testnevelési Főiskolán, majd a MÚOSZ Újságíró Iskolájában végezte. Diákkorában iskolaújságot és -rádiót szerkesztett. Tanár, közben a Magyar Rádióban riporteriskolájának hallgatója. 1979–1986 között a rádió Krónika és a 168 Óra című műsorának munkatársa volt. 1986-ban a párttitkár főnöke, Győri Béla ellehetetlenítette és távoznia kellett a Rádióból. 1986–1990 között az Magyar Televízió Híradó című műsorának szerkesztő-riportere volt. 1990–1991 között a 2. csatornán szerkesztő-riportereként dolgozott. 1991–2003 között a Magyar Televízió főmunkatársa lett. 1991 novemberében meglátogatta kollégáját, Déri Jánost az utolsó műtétje előtt a heidelbergi klinikán és interjút készített vele.
2005-ben pályázott a Magyar Rádió elnöki tisztségére, 2006-ban a civil kuratórium előtti meghallgatásán a Petőfire utalva elmondta, hogy „az egyik adót fel kell áldozni”, mivel „pénzt kell termelnie” a forráshiánnyal küzdő intézménynek. A Kossuthot „korrekt beszélő rádióvá” tenné, amely hírekkel, információkkal látná el a hallgatókat, a Petőfiből a fiataloknak szóló, de nem bárgyú, igénytelen „kvázi-kereskedelmi” rádiót csinálna, míg a máshol jelentkező komolyabb produkciókat a Bartókra tenné át. Szerinte a Petőfi kihasználatlan, mivel a „zenei elit vagy a sznobok rádiójának” leghallgatottabb adásait is csak alig néhány tízezer érdeklődő hallgatja. A kuratórium a meghallgatás után más pályázót, Such György doktort javasolta megválasztásra. A 2006. július 10-én megtörtént döntést követően indoklás nélkül eltávolították a Rádiótól.
Megszervezte több tízezer ember évi ingyenes szűrését, az Egészségligetet. 2006-ban is tagja volt a Déri János-díjat kiosztó kuratóriumnak Szegvári Katalin, Gálffi László, Rózsa Péter, Déri Bea társaságában. 2007-től egy ideig az ATV műsorvezetője, szerkesztője volt. Vezetett és szerkesztett műsort a Rádió Q nevű körzeti rádióban is. 2012 óta a Poptarisznya.hu internetes rádió Fodrok című műsorát vezeti és szerkeszti. 2014-ben ő jelentette be a Pacsírta Rádió indulását a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének székházában. A Pacsirta politikai célja az volt, hogy a felborult médiaegyensúly ellenére meggyőzze az embereket, hogy menjenek el választani. Szerkesztői között volt Vágó István a Favágók együttes frontembere, Bach Szilvia humorista, Kulka János színész, Herényi Károly, Kolláth György alkotmányjogász is. A Pacsírta Rádió 2014. áprilisában befejezte a műsorszolgáltatást.
2015. február 2-án Rádió Bézs néven új internet rádiót indított, amely elsősorban a nőkért szól. Tabukat feszegető műsorainak a szex vagy éppen a szexmentes házasság, a kapcsolatok válsága a témája. A Bézs Rádiónál mindezért önkéntes alapon, ingyen dolgozik.