A mai világban a Gáborjáni Szabó Kálmán tagadhatatlan jelentőségűvé vált. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár a tudományos életben betöltött jelentősége miatt, a Gáborjáni Szabó Kálmán az emberek széles spektrumát érintő téma lett. A Gáborjáni Szabó Kálmán eredetétől a mai fejlődésig nyomot hagyott az emberi tudás különböző területein. Ebben a cikkben a Gáborjáni Szabó Kálmán-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak jelentőségét és a modern társadalomban gyakorolt következményeit. Multidiszciplináris megközelítést alkalmazva megvizsgáljuk, hogy a Gáborjáni Szabó Kálmán hogyan alakította és alakítja tovább azt a világot, amelyben élünk.
Gáborjáni Szabó Kálmán | |
Született | Gáborjáni Szabó Kálmán Lőrinc 1897. szeptember 18. Debrecen |
Elhunyt | 1955. június 19. (57 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Gáborjáni Szabó Kálmán Sámuel Nagy Terézia |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Képzőművészeti Egyetem |
Sírhelye | Farkasréti temető (28/2-2-3) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gáborjáni Szabó Kálmán (Debrecen, 1897. szeptember 18. – Budapest, 1955. június 19.) magyar festő, grafikus, művésztanár. Élete és munkássága szorosan kötődik a Debreceni Református Kollégiumhoz. Stílusára Aba-Novák Vilmos hatott. Művészete a népi írók mozgalmának szellemi rokona.
Vaszary János és Révész Imre növendéke volt a Képzőművészeti Főiskolán. 1922-től 1945-ig a Debreceni Református Kollégium rajztanára volt. 1923-tól fametszeteket készített. Jézus élete című metszetsorozatát 1926-ban alkotta meg. 1930 – 1931-ben Rómában járt. 1934-ben könyvalakban is megjelentette ex libriseit. 1936-ban "Parasztok" című, 10 lapból álló fametszet-sorozatot készített. 1937–38-ban a Debreceni Református Kollégium számára festett nagyméretű, magyar történelmi tárgyú freskósorozatot 1938-ban Rómában gyűjteményes kiállítást rendezett. Olaszországi élményeit "Itáliai városképek" (Visioni d'Italia) című fametszet-sorozatában örökítette meg. 1945-ben részt vett a Debreceni Református Kollégium újjászervezésében, majd Budapesten megrendezte az első gyermekrajzkiállítást. Ugyancsak 1945-ben a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. 1949-ben "Hatos tárna", majd 1951-ben "Béke" című fametszet-sorozata album formában jelent meg.