Gáborjáni Szabó Kálmán

A mai világban a Gáborjáni Szabó Kálmán tagadhatatlan jelentőségűvé vált. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, akár a tudományos életben betöltött jelentősége miatt, a Gáborjáni Szabó Kálmán az emberek széles spektrumát érintő téma lett. A Gáborjáni Szabó Kálmán eredetétől a mai fejlődésig nyomot hagyott az emberi tudás különböző területein. Ebben a cikkben a Gáborjáni Szabó Kálmán-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak jelentőségét és a modern társadalomban gyakorolt ​​következményeit. Multidiszciplináris megközelítést alkalmazva megvizsgáljuk, hogy a Gáborjáni Szabó Kálmán hogyan alakította és alakítja tovább azt a világot, amelyben élünk.

Gáborjáni Szabó Kálmán
SzületettGáborjáni Szabó Kálmán Lőrinc
1897. szeptember 18.
Debrecen
Elhunyt1955. június 19. (57 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiGáborjáni Szabó Kálmán Sámuel
Nagy Terézia
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
IskoláiMagyar Képzőművészeti Egyetem
SírhelyeFarkasréti temető (28/2-2-3)
SablonWikidataSegítség

Gáborjáni Szabó Kálmán (Debrecen, 1897. szeptember 18.Budapest, 1955. június 19.) magyar festő, grafikus, művésztanár. Élete és munkássága szorosan kötődik a Debreceni Református Kollégiumhoz. Stílusára Aba-Novák Vilmos hatott. Művészete a népi írók mozgalmának szellemi rokona.

Életpályája

Vaszary János és Révész Imre növendéke volt a Képzőművészeti Főiskolán. 1922-től 1945-ig a Debreceni Református Kollégium rajztanára volt. 1923-tól fametszeteket készített. Jézus élete című metszetsorozatát 1926-ban alkotta meg. 1930 – 1931-ben Rómában járt. 1934-ben könyvalakban is megjelentette ex libriseit. 1936-ban "Parasztok" című, 10 lapból álló fametszet-sorozatot készített. 1937–38-ban a Debreceni Református Kollégium számára festett nagyméretű, magyar történelmi tárgyú freskósorozatot 1938-ban Rómában gyűjteményes kiállítást rendezett. Olaszországi élményeit "Itáliai városképek" (Visioni d'Italia) című fametszet-sorozatában örökítette meg. 1945-ben részt vett a Debreceni Református Kollégium újjászervezésében, majd Budapesten megrendezte az első gyermekrajzkiállítást. Ugyancsak 1945-ben a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. 1949-ben "Hatos tárna", majd 1951-ben "Béke" című fametszet-sorozata album formában jelent meg.

Emlékezete

Emléktáblája Budapesten
XII. Kiss János altábornagy utca 34.

Egyéni kiállítások

  • 1923 • Városháza, Debrecen
  • 1930 • Scherlhaus, Berlin
  • 1955 • Fényes Adolf Terem, Budapest
  • 1966 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.) • Déri Múzeum, Debrecen
  • 1967 • Bakonyi Múzeum, Veszprém. Válogatott csoportos kiállítások

Válogatott csoportos kiállítások

  • 1926 • Ernst Múzeum, Budapest
  • 1928 • Svájc • Ernst Múzeum, Budapest
  • 1929 • Kunstgemeinschaft, Bécs
  • 1931 • A római Magyar Intézet ösztöndíjas művészeinek első kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1932 • XVIII. Velencei Biennálé, Velence • Nemzetközi egyházművészeti kiállítás, Padova
  • 1935 • a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1930-as évek • a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete kiállításai (1931 • Philadelphia • Los Angeles
  • 1932 • Chicago
  • 1933 • Cleveland • Chicago
  • 1934 • Hága • Amszterdam
  • 1935 • Oslo • Lvov)
  • 1941 • 94. csoportkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest (nagyobb anyaggal)
  • 1948 • a Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
  • 1977, 1978 • A Szolnoki Művésztelep Jubiláris Kiállítása, Damjanich János Múzeum • Szolnoki Galéria, Szolnok • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1983 • Római iskola I., Keresztény Múzeum, Esztergom.

Jegyzetek

Források

További információk

  • Szegi Pál: Gáborjáni Szabó Kálmán (Tér és Forma, 1957);
  • Tóth Ervin: Gáborjáni Szabó Kálmán (Debrecen, 1964).
  • Lenkey István: Gáborjáni Szabó Kálmán. (Alföld, 1975. 9. sz. 94 - 96. old.)

Kapcsolódó szócikkek