Gálócsy Árpád (kohómérnök)
Ebben a cikkben elmélyülünk a Gálócsy Árpád (kohómérnök) lenyűgöző világában, feltárva eredetét, relevanciáját a mai társadalomban és az élet különböző területeire gyakorolt hatását. A Gálócsy Árpád (kohómérnök) a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt, és arra ösztönözte a filozófusokat, tudósokat, művészeket és az élet minden területéről érkező embereket, hogy mélyebben ássák el jelentését és következményeit. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Gálócsy Árpád (kohómérnök) legrelevánsabb aspektusait az első megnyilvánulásoktól a mai megjelenésig, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a sokrétű és izgalmas témáról.
Gálócsi Gálócsy Árpád, néhol Gálocsy (Ungtarnóc (Ung vármegye), 1864. május 15. – Budapest, 1934. november 26.) magyar bánya- és kohómérnök, szakíró, aki vezető szerepet játszott az 1920-as évek mérnökmozgalmaiban, és részese volt a jobboldali politikai mozgalmaknak is.
Életpályája
Tanulmányait a selmecbányai bányászati és erdészeti főiskolán végezte, ahol oklevelet szerzett 1888-ban. Állami és külföldi szolgálat után felépítette a Chaudoir-féle fémárúgyárat, amelynek igazgatója volt. 1896-ban a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi hengerművének vezetője(üzemfőnök) lett. 1900-ban mint magánmérnök Budapesten telepedett le. 1903 és 1911 között a Bányászati és Kohászati Lapok szerkesztője volt. Tanulmányaiban elsősorban gázfejlesztő berendezésekkel és a hengerlés elméletével foglalkozott. Elsőként szerkesztett és használt Magyarországon formázógépet. Alapvető jelentőségű kísérletei eredményeit évtizedekkel később Cotel Ernő műegyetemi tanár használta fel és tette közzé.Munkatársa volt a Révai lexikonnak is.
Társadalmi szerepvállalása
1921-ben az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke lett. Tagja volt a Turán-szövetségnek és a Mérnökök Nemzeti Szövetségének. Tevékenyen részt vett a Területvédő Liga tevékenységében, ahol a propaganda vezetője volt. Ekkoriban jelentek meg politikai röpiratai: A népek önrendelkezési joga (1919); La question de nationalité en Hongrie (1919); (ez utóbbi olasz nyelven is. Számos dolgozata jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban. 1922-ben kezdte írni Közérdekű levelek című társadalompolitikai röpiratsorozatát.
Források
- Révai lexikon
- Magyar életrajzi lexikon
További információk
- Cotel Ernő: A hengerlés alapelvei (Sopron, 1928)
- Cotel Ernő: G. Á. (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl., 1934)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2003
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub