A mai világban a Gerény alapvető helyet foglal el a mindennapi élet különböző területein. Akár a munkahelyen, akár egyetemi, kulturális vagy társadalmi területen, a Gerény az emberek széles köre számára fontos és érdekes témává vált. Hatása és relevanciája felkeltette a kutatók, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését, akik igyekeznek megérteni fontosságát és következményeit. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gerény szerepét a mai társadalomban, elemezve annak alakulását, kihívásait és lehetséges megoldásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Gerény hogyan alakította és alakítja tovább a jelenlegi környezetet, valamint azt, hogy milyen előnyökkel és kihívásokkal jár a jelenléte a különböző kontextusokban.
Gerény (Горяни) | |
Rotunda | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja |
Járás | Ungvári járás |
Község | Ungvár község (2020–) |
Rang | Ungvár városrésze |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 36′ 13″, k. h. 22° 19′ 56″48.603611°N 22.332222°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 13″, k. h. 22° 19′ 56″48.603611°N 22.332222°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerény témájú médiaállományokat. |
Gerény (ukránul Горяни , oroszul Горяны ) Ungvár része, egykor önálló falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Ungvártól 3 km-re délkeletre fekszik, 1970 óta a városhoz tartozik.
Neve a magyar görény főnévből származik.
1332-ben Gheren néven említik először. Itt építette fel IV. Béla az elpusztult Ősungvár helyett az új várat. A várból mára csak a 12. századi, a 15. században gótikus stílusban bővített vártemplom maradt meg, falain 14.-15. századi freskókkal. Az eredeti kör alakú rotunda kápolna-templom bizánci stílusban épült (bizánci opus mixtum falszerkezettel). A vár valószínűleg a 14. században pusztult el főúri torzsalkodások következtében. Romjain a Drugeth család várkastélyt épített, melynek maradványait 1926-ban az egykori vár romjaival együtt feltárták.
Egykori pálos kolostora 1384-ben épült, helye még feltárásra vár.
1910-ben 1173, többségben ruszin lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott.
Három olyan rotunda van a középkori Magyarországon, amelynek belső tere hat szegmensre osztott, akárcsak a kaukázusi örmény templomoké. Kiszombor, Karcsa és Gerény rotundája ilyen. Később mindhárom templomot nyugat felé bővítették. Ezek a körtemplomok valószínűleg igen koraiak. Építési idejüket a 12. századra teszik.