Ebben a cikkben a Gergelyffi András lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma az évek során sok ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a mai relevanciája, akár egyszerűen története és fejlődése miatt, a Gergelyffi András a lakosság különböző rétegei számára érdekes pontot jelent. Ezeken az oldalakon a Gergelyffi András-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, a gazdaságra gyakorolt hatásától a kulturális vonatkozásaiig. Ezenkívül megvizsgáljuk a modern világra gyakorolt hatását, és azt, hogy az idők során hogyan alakította a Gergelyffi András-ről alkotott felfogásunkat. Készüljön fel, hogy elmerüljön a felfedezés és a tanulás világában!
Gergelyffi András | |
Született | 1760 Csíkmindszent |
Elhunyt | 1816 Szilágysomlyó |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | tisztiorvos |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gergelyffi András (Csíkmindszent, 1760. november 30. – Szilágysomlyó, 1816) orvosdoktor, vegyész, botanikus. Kraszna vármegye tisztiorvosa, az első magyar nyelvű technológiakönyv szerzője.
Az erdélyi örmény Gergelyfi család leszármazottja. Tanulmányait szülőhelyén, Csíkmindszenten, majd Csíksomlyón és Kolozsvárott végezte. A pesti orvosi egyetem hallgatója volt, itt doktorált 1790-ben. Egy évre rá visszatért Erdélybe, s Szamosújvárra költözött. Feleségül vette Alpári Klárát, akitől öt gyermeke született. Szakmai kapcsolatban állt Nyulas Ferenccel, akivel barátságot is ápolt. 1804-ban Homoródfürdő ásványvizeinek elemzésével foglalkozott, 1808 tavaszán a Bázna környéki vizeket analizálta. 1809-ben már Kraszna vármegye főorvosa volt. 1811-ben a Gubernium felkérte az erdélyi borvizek vizsgálatára, amellyel 80 napot töltött, ezen célra anyagi fedezetet, felszerelést és katonai őrséget is biztosítottak számára. 1809-ben Pozsonyban jelent meg Technológia vagyis a mesterségek és némely alkotmányok rövid leírása című munkája, melyet az első magyar nyelvű technológia könyvként tartanak számon. Mint udvarhelyszéki fizikus, 900 növény, virág, cserje és fa leírását is elvégezte.