Gureba
Ma egy nagyon fontos témával, a Gureba-el fogunk foglalkozni, amely a mindennapi élet különböző területein vált aktuálissá. Ez a kérdés sok ember érdeklődését felkeltette, és általában véve heves vitát váltott ki a társadalomban. A Gureba egy olyan téma, amelyet különböző tudományágak szakértői tanulmányoztak, elmélkedtek és elemeztek, és időt és erőfeszítést fordítottak a következményeinek és következményeinek megértésére. Ebben a cikkben a Gureba különböző szempontjait vizsgáljuk meg, megvizsgáljuk a különböző területekre gyakorolt hatását, és megvitatjuk a probléma hatékony kezelésének lehetséges megoldásait vagy megközelítéseit.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A gureba (törökül: gurebâ vagy garipler) könnyűlovas katona volt a régi oszmán hadseregben. Nevüket az arab garib (idegen) szóból kapták, annak a szónak is a többes száma. Eredetileg a törökökhöz átszökött arabok és perzsák képezték a gurebákat, később a birodalom egyéb nemzetiségeiből tevődött össze. Nagyszámban voltak köztük szíriaiak, egyiptomiak, kurdok, sőt albánok is.
Zsoldosoknak minősültek, de irreguláris katonaság voltak, harciértékük csekélynek bizonyult. Két csoportjuk volt, a jemin (jobbszárnyi) és a jeszár (balszárnyi), amelyek a szent zászló két oldalán osztottak be az ulufedzsik mellett. Ruházatuk meglehetősen különböző volt (míg a török sereg többi egysége viszonylag egységes ruhát viselt), egyetlen közös viseletük a tornyos turbán volt. A török sereg legelső vonalában helyezkedtek el, akárcsak a tatárok.
Külső hivatkozás
- Gureba [Tiltott forrás?]
- Gárdonyi Géza: Egri csillagok
- Gureba (török)
