Gyep (folyó)
A mai világban a Gyep (folyó) példátlan jelentőségre tett szert. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Gyep (folyó) vitathatatlan jelentőségű témává vált. A Gyep (folyó) eredetétől a mai hatásig kiterjedt vitákat váltott ki, és felkeltette a szakértők érdeklődését a különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gyep (folyó)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Gazdasági vonatkozásaitól a mai társadalomban betöltött szerepéig a Gyep (folyó) a kutatók, az akadémikusok és a kíváncsiak érdeklődésének témája lett. Ezeken az oldalakon végiggondoljuk a Gyep (folyó) fontosságát és a jelenkori világban rejlő következményeit.
| Gyep | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 348 km |
| Vízgyűjtő terület | 10 400 km² |
| Forrás | Ogoron |
 é. sz. 53° 56′ 42″, k. h. 129° 03′ 43″ | |
| Torkolat | Zeja |
| é. sz. 52° 52′ 16″, k. h. 127° 44′ 47″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Gyep a Zeja folyórendszerében | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Gyep (oroszul: Деп) folyó Oroszország ázsiai részén, a Zeja középső szakaszának bal oldali mellékfolyója.
Földrajz
Hossza: 348 km, vízgyűjtő területe: 10 400 km², évi közepes vízhozama (126 km-re a torkolattól): 72 m³/s.
A Szoktahan- és a Dzsagdi-hegység közötti „folyosón” elterülő kis Ogoron-tóból ered. Kezdetben délre, majd nyugatra tart, a Tinda torkolatától újra délre fordul, így éri el a Zeját, 485 km-re annak torkolatától.
Október végén befagy, tél végére már kb. másfél méteres jég borítja. Tavasszal áradása április végén kezdődik és egy hónapig is eltart, a nyár folyamán többször megismétlődik.
Mellékfolyói: bal oldalon a Nyinnyi (120 km), jobb oldalon a Tinda (105 km)
