A Gyertyaszentelő Boldogasszony keretein belül fontos elemezni és megérteni a témához kapcsolódó különböző szempontokat. A Gyertyaszentelő Boldogasszony eredetétől a mai befolyásig vita és tanulmányozás tárgya volt a tudás különböző területein. Társadalomra gyakorolt hatása, relevanciája a kulturális területen és időbeli alakulása csak néhány azon dimenziók közül, amelyekkel ebben a cikkben foglalkozunk. Hasonlóképpen, a Gyertyaszentelő Boldogasszony körül kialakult több perspektívát és véleményt is megvizsgáljuk annak érdekében, hogy átfogó és objektív képet kapjunk erről a kérdésről.
Gyertyaszentelő Boldogasszony | |
Fra Bartolomeo festménye (1516) | |
Ünneplik | február 2. |
Vallás | római katolikus |
Kapcsolódó ünnep | Imbolc pogány ünnepe |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyertyaszentelő Boldogasszony témájú médiaállományokat. |
A Gyertyaszentelő Boldogasszony (latinul: Purificatio Beatae Mariae Virginis) /Urunk bemutatása a templomban/Jézus Krisztus találkozása Simeonnal ünnepet február 2-án tartja a katolikus egyház, amikor a közösség Jézus bemutatását ünnepli.
Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A jelen lévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény: a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása is. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. A későbbi időkben a gyertyát az újszülöttek mellett tartották a rontó szellemek távoltartására a keresztelés napjáig (illetve, hogy a csecsemőt ki ne cseréljék). Amikor a fiatal anyák először mentek templomba, akkor is szentelt gyertyát vittek a kezükben.
A megszületett gyermeket, amíg még nem keresztelték meg, „pogánykának” hívták. Jézus Krisztus jelképe volt a gyertya, ezért a pogányka mellett világított kereszteléséig, hogy Jézus vigyázzon rá, nehogy rossz szellemek „kicseréljék”. Majd a keresztelőre – vagy „egyház-kelőre” – az anya vitte az égő gyertyát.
Gyertyát égettek jégeső, vihar, villámlás esetén, illetve krónikus betegek és halottak mellett is. Egyes helyeken (pl. Tápiószentmárton) még a haldokló kezébe is égő gyertyát helyeztek.
Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. Mondogatták is: Gyertyaszentelő napján „Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap!”
A néphiedelem szerint ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és ha meglátja árnyékát (vagyis szép, napos idő van), akkor megijed tőle, és visszamegy aludni, amiből arra következtettek, hogy újra hideg lesz. Ha viszont nincs árnyéka, akkor kint marad, mert tudja, hogy ez a tél utolsó próbálkozása és hamarosan enyhül az idő.
Két templom van Gyertyaszentelő Boldogasszonynak szentelve Magyarországon: a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija (közismertebb nevén a pécsi belvárosi templom, azaz a dzsámi, amely jelenleg katolikus templomként működik), illetve Szarvasgede település temploma.