Gát (vízépítés)
Manapság a Gát (vízépítés) aktuális téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ez a kérdés nagy hatást váltott ki a társadalomra, széles körű érdeklődést váltott ki, és különböző területeken vita tárgya. A Gát (vízépítés) fontossága miatt régóta tanulmányok és kutatások tárgya, a róla alkotott vélemények változatosak és gyakran szenvedélyesek. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gát (vízépítés) különböző aspektusait és hatását különböző összefüggésekben, széles és részletes látásmódot kínálva, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse ezt a nagyon releváns kérdést.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A gát (duzzasztógát) valamely vízfolyás keresztirányában kiépített olyan műszaki megoldás, amelynek célja az ott lévő víznek a felduzzasztása, vagy teljes elzárása. A gát felett magasabb a víz, mint a gát alatt, és itt ezért vízbukás állítható elő (vízesés).
Gátak építésének céljai
A gátak segítségével szabályozhatók a folyók, öntővízhez juthatunk és villamos energiát is termeltethetünk. A gát mögötti völgyet elárasztja a víz. Amennyiben települések találhatók ott, azokat új helyre kell költöztetni. A helyi élővilág is veszélybe kerülhet.
Vízerő kihasználása
Energiatermelés céljából valamely vízfolyás szelvényét a vízi erejének kihasználására gáttal részben vagy egészben elzárják. Ezáltal a vízet az üzemvízcsatornába terelik. E csatornában áramlik a víz a turbinákhoz.
Felhasználási formák:
Völgyzáró gátak
A hegyek között nagy gátakkal egész völgyeket zárnak el. A téli csapadékból nagy mennyiségeket raktároznak el a szárazabb időkre (a száraz évszakokra).
Felhasználási formák:
Folyók csatornázása
A folyók vizét gátakkal felduzzasztják, hogy a hajózás részére nagyobb vízmélységet biztosítsanak. Felhasználási formák:
- Hajózási csatornák
- mozgógát (lásd. alább)
Folyók szabályozása
Öntözőcsatornák
Vízfolyások, patakok medrébe gátat építenek, és ezáltal a vizet öntözőcsatornákba kényszerítik. Vannak szilárd és mozgógátak. A szilárd gátak kőből vagy fából készülhetnek és állandóan a mederben maradnak. Ha a gát koronája az eredeti vízszint alatt marad, akkor fenékgátnak nevezik. Ha pedig a gát magasabb, az eredeti természetes vízszintnél, bukógátnak hívják. A folyók fattyúágait a szabályozásnál keresztgátakkal (többnyire egyszerű földgátakkal zárják el)
Híresebb öntözőgátak:
Árvízi gátak
Híresebb gátak
- Temze-gát: London felett építettek egy gátat , hogy megvédjék az áradásoktól. Hatalmas acél zárószerkezetekkel zárják el a víz útját, ha erős dagálykor áradás fenyegetne a folyó felső szakaszán. Kilenc zsilipkapu áll egymás mellett, a folyó egész szélességében. A betonpilléreket nagy teljesítményű motorok mozgatják.
- Hoover-gát
- Asszuáni-gát
- Zuiderzee
- Lesotho Magasföldi Vízlétesítmény
|
Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
