Hadtest
A modern világban a Hadtest egyre fontosabbá vált a társadalom különböző területein. Megalakulása óta a Hadtest nagy érdeklődést váltott ki, és különféle tanulmányok és kutatások tárgya. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Hadtest hatását és befolyását, valamint a különböző kontextusokban való következményeit. A történelem során a Hadtest alapvető szerepet játszott az emberek életében, egyénileg és kollektíven egyaránt. Egy kimerítő elemzéssel arra törekszünk, hogy egy teljes és frissített jövőképet kínáljunk a Hadtest-ről, foglalkozva a legfontosabb szempontokkal és lehetséges jövőbeli fejlesztéseivel.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
-_Unspecified_or_Composite_All-Arms_(NATO_APP-6).svg)
A hadtest magasabb szintű, önálló harci egység, amely általában 3-5 hadosztályból, parancsnoki törzsből, esetleg támogató alegységekből áll. Parancsnoka általában altábornagy. Ritkán alkalmazzák, mert önmagában egy hadosztály is önállóan működő egység, több hadosztályt együttes bevetésen (például hadjáratokon) pedig inkább hadseregbe szervezve irányítanak. Létszáma néhány tízezer fő a hadosztályok számától (és az általuk ellátandó feladattól) függően.
A Magyar Néphadseregben 1966-ban Cegléd helyőrségben létrehozták a 3. Hadtestet, ami a hosszabb menetkészenlétű 4. és 15. Gépkocsizó/Gépesített Lövészhadosztályok vezetéséért felelt. Az 1987-es RUBIN-feladat hadrendi kialakítás során megnevezése 3. Gépesített Hadtestre változott, ami most már harci dandárokat vezetett.