Haff
A Haff olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Megjelenése óta nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, legyen szó a politikáról, a kultúráról, a tudományról vagy általában a társadalomról. Ez a téma szakértők és akadémikusok kutatásának és elemzésének tárgya volt, azzal a céllal, hogy megértsék hatását és következményeit. Ezenkívül felkeltette a lakosság érdeklődését, beszélgetéseket és reflexiókat generált különböző platformokon és vitatereken. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Haff-et, elemezzük legrelevánsabb szempontjait, és széles és változatos perspektívát kínálunk a témáról.
A haff a lagúnák Balti-tenger mellett megjelenő típusa. Ez a jelenség csak kis lejtésű, árapály által nem járt partokon alakul ki.
A haff szó a dán nyelvből származik, amelyben tengertől elzárt öblöt jelent. A haffok a nyílt tengerrel csak szűk, gyakran kanyargós csatornákon át kapcsolatot tartó vízfelületek. A haffot a tengertől turzások, igen tagolt partvonalú szigetek választják el. A tengertől való távolság és a két vízfelület közötti kapcsolat korlátoltsága miatt a földrajztudomány a szárazföldi vízfelületek közé sorolja. A haffokban a tengerből származó sós és a szárazföld felől érkező édesvíz keveredik, így ezek a képződmények ún. brakkvizet tartalmaznak. A haffok első pillantásra hasonlítanak a limánokra, ám a haff kialakulásában a turzások fejlődése játssza a kulcsszerepet, míg a limánok esetében a tengerszint változása.
Nyugodt vizük és védettségük miatt a haffok a történelmi idők során rendre kikötőknek adtak otthont.
Jegyzetek
- ↑ Dr. Bozóky Endre: KIS PHYSIKAI FÖLDRAJZ (magyar nyelven). Magyar Elektronikus Könyvtár, 1901. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.)
- ↑ Haff (magyar nyelven). Révai Lexikona. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.)[halott link]
- ↑ J. Richard: Óceanográfia (magyar nyelven), 1912. . (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.)
