Halkída
A Halkída témája olyan, amely az élet minden területéről felkeltette az emberek figyelmét. Legyen szó vitatott témáról, befolyásos személyről vagy történelmi eseményről, a Halkída érdeklődést és vitát váltott ki különböző közösségekben és társadalmi körökben. Az évek során a Halkída tanulmányozás, elemzés és elmélkedés tárgya volt, ami bemutatja relevanciáját és hatását a társadalomra és a populáris kultúrára. Ebben a cikkben a Halkída-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől és fejlődésétől a mai világra gyakorolt hatásáig.
| Halkída (Χαλκίδα) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Régió | Közép-Görögország |
| Prefektúra | Évia |
| Irányítószám | 34100 |
| Körzethívószám | 2221 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 64 490 fő (2021) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
 | |
 é. sz. 38° 27′ 45″, k. h. 23° 35′ 42″Koordináták: é. sz. 38° 27′ 45″, k. h. 23° 35′ 42″ | |
| Halkída weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Halkída témájú médiaállományokat. | |
Halkída vagy Halkísz (görög írással Χαλκίδα vagy Χαλκίς, ógörög: Χαλκίς, Khalkisz) város Görögországban, a Közép-Görögország nevű régióban. Évia sziget legnagyobb városa. A szigetet a szárazföldtől elválasztó Evríposz-szoros keleti részén fekszik; a szárazfölddel két híd köti össze. Lakossága 102 ezer fő volt 2001-ben.
Halkída az ábécénk hazája is: egykori gyarmatvárosa, Cumae közvetítette Rómának az anyavárosban használt betűket.
Történelem
Az egykori város, amelyet fekvése miatt az ókorban „a tenger Thermopülájának” neveztek, a görög világ egyik legaktívabb városa volt. A Kr. e. 8. századtól kezdve Itáliában, Szicíliában, a Halkidikí-félszigeten és másutt gyarmatvárosok sorát alapította.
Athénnal szemben a boiótok szövetségét kereste: Kr. e. 506-ban a fiatal athéni demokrácia megdöntését kísérelte meg - sikertelenül - a khalkiszi és thébai arisztokrácia. Ettől kezdve váltakozó sikerrel harcolt legyőzőjével.
A középkorban a frankok, a velenceiek és a törökök váltották egymást. A Velencei Köztársaság 1470-ben vesztette el a szigetet, amikor II. Mehmed oszmán szultán elfoglalta.
Látnivalók
- Dzsámi
- Agia Paraszkevi-templom
- A velencei kormányzópalota
- Török vízvezeték
- A tengerszoros hídjai.
Az Evríposz-szoros érdekes természeti jelenségéről is híres: az apály és a dagály váltakozása miatt a tenger állandó, irányát hat óránként változtató áramlásban van, mintha oda-vissza ömlő folyóvíz volna.
Jegyzetek
Források
- Forgács András - Szabó Miklós: Görögország, 1976
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Chalcis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
