Harkabúz
Napjainkban a Harkabúz olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki a társadalomban. (A személy neve) egy figura, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Megdöbbentő felfedezésétől a legújabb eredményeiig Harkabúz kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Ebben a cikkben alaposan feltárjuk a Harkabúz életét és munkásságát, elemezzük hatását különböző területeken, és feltárjuk azokat az okokat, amelyek referenciaponttá tették őt a jövő generációi számára. Csatlakozzon hozzánk a Harkabúz felfedezésének és csodálatának ezen az útján.
| Harkabúz | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Lengyelország |
| Vajdaság | Kis-lengyelországi |
| Járás | Nowy Targ-i |
| Rang | község |
| Irányítószám | 34-721 |
| Körzethívószám | +(48)18 |
| Rendszám | KNT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 572 fő (2021. márc. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 32′ 18″, k. h. 19° 50′ 08″Koordináták: é. sz. 49° 32′ 18″, k. h. 19° 50′ 08″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harkabúz témájú médiaállományokat. | |
Harkabúz (lengyelül Harkabuz; kiejtése: , korábban Horna Orawka ) falu Lengyelországban, a Kis-lengyelországi vajdaság Nowy Targ-i járásához tartozó Czarny Dunajec községben.
Fekvése
Jablonkától 12 km-re északkeletre fekszik.
Nevének eredete
Neve egy középkori gyalogsági fegyver, az arkabúza nevéből származik.
Története
A falut Lanckorona és Kalwaria Zebrzydowska környékéről ide menekült lengyelek alapították. Fa haranglába 18. századi.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HARKABUSZ. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik a’ Jablonkai járásban, Tersztenátol 6 órányira van, határja sovány.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Harkabuz, tót falu, Árva vmegyében, 431 kath. lak. 13 1/8 sessio. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”
A trianoni diktátumot megelőzően Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.
1918 után az újonnan megalakult Csehszlovák és Lengyel állam egyaránt igényt tartott rá, végül az utóbbi kapta meg, ahol a Krakkói, illetve Kis-lengyelországi vajdasághoz tartozott. A második világháború alatt, amikor Lengyelország nagy része német megszállás alatt állt, Szlovákiához került (1939 és 1944 között), a háború után visszatért Lengyelországhoz. 1975 és 1998 között pedig – amikor a vajdaságok sokkal kisebbek voltak – az Újszandeci (Nowy Sącz-i) vajdasághoz kötötték.
Népessége
1910-ben 317, túlnyomórészt lengyel lakosa volt.
Ma 500 lengyel lakosa van.
Jegyzetek
- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011216911112-0461416?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. december 11.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. december 11.)
