Ez a cikk a Haszedera problémájával foglalkozik, amely ma nagyon fontos szempont. A Haszedera eredetétől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig számos területen alapvető szerepet játszott. A történelem során a Haszedera tanulmányozás és elemzés tárgya volt, lehetővé téve számunkra, hogy megértsük fejlődését és hatását a különböző szférákban. Hasonlóképpen, relevanciája ma is nyilvánvaló, vitákat és elmélkedéseket generálva fontosságáról és következményeiről. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Haszedera jelenség részletes elemzése, feltárva annak különböző oldalait és relevanciáját a jelenlegi kontextusban.
Haszedera | |
Vallás |
|
Építési adatok | |
Építése | 736 |
Település | Hasze |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 35° 18′ 45″, k. h. 139° 31′ 59″Koordináták: é. sz. 35° 18′ 45″, k. h. 139° 31′ 59″ | |
A Haszedera weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Haszedera témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Haszedera (長谷寺, Hepburn-átírással: Hasedera) két japán buddhista templom neve, egyiket Nara közelében a 7. században alapították, s a singon szekta főtemplomai közé tartozik, a közismertebb azonban a kamakurai Haszedera (13. század). Mindkettő fő ékessége az állítólag ugyanabból a hatalmas kámforfából faragott, 11 fejű Kannon-szobor (Dzsúicsimen), amelyeket Narában készítettek a 8. században, s a kilenc méteres nagyobbikat a tengerbe dobták, és Kamakuránál sodródott partra. (A Narában maradt nyolc méteres példány leégett, mása 1538-ból való.) A kamakurai templom ezenkívül számtalan Dzsizó-szobrocskájáról is nevezetes, meg arról is, hogy kertjéből pazar kilátás nyílik a Szagami-öbölre és Enosima szigetére.