Mai cikkünkben a Hegedűs Péter (építész) témájában fogunk elmélyülni, amely kérdés az utóbbi időben egyre fontosabbá vált. Ahogy a társadalom fejlődik és fejlődik, elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a Hegedűs Péter (építész) különböző oldalaival, és megértsük mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Az eredetétől a mai relevanciáig a Hegedűs Péter (építész) minden vonatkozását megvizsgáljuk, hogy átfogó és teljes áttekintést nyújthassunk. Ezenkívül elemezzük a Hegedűs Péter (építész) következményeit különböző területeken, a politikától az emberek mindennapi életéig. Reméljük, hogy ez a cikk hasznos és felvilágosító útmutató lesz azoknak, akik szeretnének mélyebben elmerülni a Hegedűs Péter (építész) témájában.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Hegedüs Péter (Budapest, 1948. november 14. –) Ybl-, Pro Architectura- és Europa Nostra-díjas magyar építészmérnök.
Budapesten született építész családban, édesapja Hegedüs Ernő okleveles építészmérnök. A budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán végezte, oklevelét 1972-ben szerezte meg. 1974-76 között az Építész Mesteriskolában mestere Jánossy György volt. Egyetemi évei alatt a skandináv, észak-európai és a holland építészetet tanulmányozta, több tanulmányúton vett részt, amelyek később meghatározták szakmai látásmódját.
1972-74 között az IPARTERV építész tervezőjeként dolgozott, majd 1974-85 között a KÖZTI építész vezető tervezője később műteremvezetője lett. 1985-ben Felcsúti László építész kollégájával együtt megalapították a MATESZ Építész Kft.-t (kezdetben Kisszövetkezet), egészen nyugdíjazásáig ennek keretében végezte munkáját.
A KÖZTI tervezőjeként nevéhez fűződik a Club Tihany hotel és üdülőfalu magyar-dán-osztrák nemzetközi projektje (Építészek: Hegedűs Péter, Laczkovics László, Péchy György. Belsőépítész: Hefkó MIhály) (1982-85). Szintén kiemelt munkája volt a Békéscsabai Megyei Könyvtár, amelyért Csomay Zsófiával együtt Ybl-díjat kaptak (1986).
Számos középületet - könyvtárat, iskolát, bíróságot - tervezett pályája során, így többek között - már a MATESZ tagjaként - a balassagyarmati Megyei Bíróság rekonstrukciója és a keszthelyi Városi Bíróság bővítése is nevéhez fűződik. 1996-ban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Főkönyvtárát tervezte a Pálffy-palota épületében. Egyik legjelentősebb munkája a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtárának (Wenckheim-palota) bővítése és rekonstrukciója, amelyet Europa Nostra, Pro Architectura és Budapest Építészeti Nívódíjjal ismertek el. A megépült épületegyüttes és jellegzetes nyitott közösségi terei azóta is az ország egyik leglátogatottabb (napi kb. 5000 fő) középülete.
Aktívan részt vállalt az építész-szakmai szervezetek munkájában. 1976-tól a Magyar Építőművészek Szövetségének tagja, 1982-től a szervezet elnökségi tagjaként tevékenykedik, 2009-12 között a szövetség alelnöke. 1997-2009 között a Budapesti Építész Kamara Etikai-Fegyelmi Bizottságának tagja. A Nemzeti Kulturális Alap Építőművészeti Kollégiumának tagja, majd 2003-2007 között elnöke.