Hegelianizmus
A mai világban a Hegelianizmus továbbra is olyan téma, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra, akár a politikára, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Hegelianizmus továbbra is vitákat és reflexiókat generál különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hegelianizmus különböző aspektusait, elemezve jelentőségét, következményeit és lehetséges jövőbeli perspektíváit. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk jobban megérteni a Hegelianizmus relevanciáját napjainkban, valamint a kortárs társadalom jövőjére gyakorolt lehetséges hatását.
A hegelianizmus filozófiai irányzatát Georg Wilhelm Friedrich Hegel teremtette meg. Eszerint minden létező egyértelműen kategorizálható. Hegel fő célja az volt, hogy a valóságot a transzcendens idealizmus szerint ossza kategóriákra.
Filozófiájának lényeges módszere volt egy logikai újítás, a hegeli dialektika: bármely fejlődés tézisek és antitézisek összeütközéséből áll, az összeütközések eredménye a szintézis, amely mind a tézis, mind az antitézis előnyeit magában foglalja. (A tézis-antitézis-szintézis hármasságát hegeli triásznak is szokták nevezni.) Ezek után a most létrejött szintézis tézisként viselkedik egy újabb antitézissel szemben, és ezekből létrejön egy újabb szintézis, és így tovább.
Jegyzetek
- ↑ Akadkislex I. kötet 738. o.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Hegelianism című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Akadkislex: Akadémiai kislexikon. Budapest: Akadémiai. 1990. ISBN 963 05 5279 5
|
Ez a filozófiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
