Hegybíró
Ebben a cikkben a Hegybíró-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely különböző területeken váltott ki érdeklődést és vitát. A Hegybíró megjelenése óta sok ember figyelmét felkeltette, és különböző nézőpontokat és véleményeket váltott ki. Az idő múlásával a Hegybíró fejlődött, és aktuális témává vált a mai társadalomban. Ebben a cikkben a Hegybíró-hez kapcsolódó különböző szempontokat és szempontokat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a témáról. Ezenkívül elemezzük a különböző ágazatokra gyakorolt hatását, és azt, hogy hogyan befolyásolta a felmerülő kihívásokkal való szembenézésünket és az azokkal való kezelésünket.
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
A hegybíró Magyarországon a hegyközség választott végrehajtó vezetője a magyar bortermelés köztestületi rendszerében. Hegybíróvá csak a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény által meghatározott szigorú követelményeknek megfelelő személy választható.
Eszerint a hegybírót a hegyközség tagjainak közgyűlése választja a többi tisztségviselővel együtt. Ő felel a közgyűlés és a választmány határozatainak a végrehajtásáért és a közigazgatási ügyekért és tisztségénél fogva tagja a hegyközség választmányának.
Ő készíti elő a közgyűlés és a választmány üléseit, ő viszi a hegyközség adminisztrációs ügyeit, gyakorolja a munkáltatói jogokat a hegyközség alkalmazottai felett és ő jár el a hegyközség felelősségi körébe tartozó közigazgatási ügyekben.
Harmadik személy, illetve a hatóságok felé azonban nem ő képviseli a hegyközséget, hanem a közgyűlés által választott hegyközségi elnök.
Az egymással határos hegyközségek, amelyekhez külön-külön kevesebb, mint 400 hektár szőlő tartozik, közös körhegybíróságot alakíthatnak, amiről a közgyűlés dönt. Az ilyen körhegybírónak minden hozzá tartozó hegyközség választmányának ülésein részt kell vennie és ott beszámolnia.
Hegybíró csak olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki "a szőlészet és borászat területén szakmai felkészültséggel és gyakorlati jártassággal rendelkezik". 1999. január 1. óta pedig még közigazgatási alapvizsgával is rendelkeznie kell (vagy meg kell ígérnie, hogy legkésőbb egy éven belül leteszi – és ezt meg is kell tennie).
Források
- 1994. évi CII. törvény a hegyközségekről
- 2012. évi CCXIX. törvény a hegyközségekről