Ma egy nagyon fontos témával, a Hegyközszentmiklós-el fogunk foglalkozni, amely a mindennapi élet különböző területein vált aktuálissá. Ez a kérdés sok ember érdeklődését felkeltette, és általában véve heves vitát váltott ki a társadalomban. A Hegyközszentmiklós egy olyan téma, amelyet különböző tudományágak szakértői tanulmányoztak, elmélkedtek és elemeztek, és időt és erőfeszítést fordítottak a következményeinek és következményeinek megértésére. Ebben a cikkben a Hegyközszentmiklós különböző szempontjait vizsgáljuk meg, megvizsgáljuk a különböző területekre gyakorolt hatását, és megvitatjuk a probléma hatékony kezelésének lehetséges megoldásait vagy megközelítéseit.
Hegyközszentmiklós (Sânnicolau de Munte) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Rang | falu |
Községközpont | Székelyhíd |
Irányítószám | 417441 |
SIRUTA-kód | 30979 |
Népesség | |
Népesség | 919 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 709 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 132 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 18′ 13″, k. h. 22° 08′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 13″, k. h. 22° 08′ 12″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hegyközszentmiklós (Sânnicolau de Munte), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Az érmelléki hegyek között, Székelyhídtól délre, Kóly, Érolaszi és Szentjobb közt fekvő település.
Hegyközszentmiklós nevét a leleszi levéltár egy 1449 évi oklevele említette először.
A középkorban mindvégig a szentjobbi apátság volt a birtokosa. 1485-ben a Toldy család tagjai voltak itt földesurak, A 18. század elejétől pedig már a váradi káptalan és a püspökség birtokaként szerepelt.
1869-ben nagy tűzvész pusztított itt, mely a község nagy részével együtt a templomot, az iskolát és a paplakot is elhamvasztotta.
1910-ben 1107 lakosából 1103 magyar volt. Ebből 31 római katolikus, 47 görögkatolikus, 986 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Székelyhidi járásához tartozott.
A település Várdomb nevű dűlőjén a néphagyomány szerint egykor török erőd állt.