Heller Ágnes

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Heller Ágnes hatását a mai társadalom különböző aspektusaira. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a tudományos életben betöltött fontosságáig a Heller Ágnes kitörölhetetlen nyomot hagyott életünkben, gondolkodásunkban és kapcsolatainkban. A Heller Ágnes ősidők óta lenyűgöző és vita tárgya, számos értelmezést és reflexiót generált. Részletes és multidiszciplináris elemzésen keresztül megpróbáljuk megfejteni a Heller Ágnes rejtélyeit és jelentéstartalmát, valamint azt, hogy hogyan formálta történelmünket és a jövőre vonatkozó elvárásainkat.

Heller Ágnes
(Ágnes Heller)
Az Ünnepi Könyvhéten, 2015
Az Ünnepi Könyvhéten, 2015
SzületettHeller Ágnes
1929. május 12.
Budapest
Elhunyt2019. július 19. (90 évesen)
Balatonalmádi
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa
Foglalkozásafilozófus
egyetemi tanár
MTA-tag
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1947–1951, filozófia)
Kitüntetései
Halál okafulladás
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
Filozófusi pályafutása
Nyugati filozófia
XXI. század
Iskola/Irányzatbudapesti iskola
Érdeklődésetika, történelemfilozófia
Akik hatottak ráLukács György, Sören Kierkegaard
A Wikimédia Commons tartalmaz Heller Ágnes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12. – Balatonalmádi, 2019. július 19.) Széchenyi-díjas magyar filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fehér Ferenc filozófus özvegye, fiuk Fehér György (1964–). Első férje Hermann István volt, lányuk Hermann Zsuzsa (1952–). Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései voltak. A budapesti iskola egyik jelentős személyisége volt. 1986-tól 25 éven át tanított New Yorkban a New School for Social Research egyetemen.

Élete

Gyermekkora

Zsidó származású polgári családban született. Nagynénje Meller Rózsi, anyai nagyapján keresztül Auer Lipót távolabbi rokona, Ligeti György zeneszerző másod-unokatestvére. A szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, 15 éves korában kezdődtek a deportálások, számos családtagját, barátját elveszítette; az ösztönei és a véletlenek folytán menekült meg. A háború befejeződése után Budapesten ugyan visszakapták Falk Miksa utcai lakásukat, de éhezésben és nyomorban éltek édesanyjával.

Az éhezés elől édesanyja beadta a szegedi zsidó árvaházba, s ott ismerkedett meg a cionista mozgalom képviselőivel.

Cionista korszaka és párttagsága

A cionista mozgalomban aktív szerepet töltött be, több cionista táborban volt, és cionista tüntetéseken vett részt. Gondolkodott azon, hogy kivándorol Izraelbe, de ettől elállt. Harcolt az ellen a nézet ellen, hogy a „kommunisták a cionizmust nacionalista ideológiának tekintették.” Önéletírása szerint, melyet Kőbányai János, a Múlt és Jövő folyóirat szerkesztője riportkönyvben dolgozott fel – A bicikliző majom – két évig volt a cionista világmozgalom tagja.

A cionizmussal való szakítása jeléül is 1948-ban férjével, Hermann Istvánnal együtt belépett a kommunista pártba.

Vallással összefüggő nézete a holokausztról

Interjúregényéből, A bicikliző majomból idézi Kőbányai János a következő filozófiai gondolatokat:

„Istent a másik oldalról sem lehet belekeverni a holocaust magyarázatába vagy értelmezésébe. Ha belekeverem: úgy kell gondolnom, hogy a holocaust Isten büntetése volt a bűneinkért. Megváltás az asszimilációtól. Ha nincs holocaust, a zsidóság eltűnik. De Isten meg akarta menteni a zsidóságot, nem elveszejteni. Azzal, hogy ránk küldte Adolf Hitlert, menekült meg a zsidóság. Ettől nem asszimilálódott egészen. Ez istenkáromlás. Amit nem lehet megmagyarázni, arról legjobb, ha hallgat az ember.”

Tudományos tevékenysége

Felsőfokú tanulmányokat folytatott a budapesti egyetemen magyar–filozófia szakon 1947-től 1951-ig. 1951-ben nyert magyar–filozófia szakos középiskolai tanári oklevelet.

A budapesti iskola megalapítójának, Lukács Györgynek tanítványa lett az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okokból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958–1963 között Heller középiskolában tanított. 1963 és 1973 között az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben megszerezte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófia tudományok doktora (DSc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult.

Tanított a berlini egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a torinói egyetemen, a São Pauló-i egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát, 1986-ban. Ez utóbbi állását még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben, 1990-től már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre (1994–) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1995-ben habilitált. 1995-től 1999-ig, nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. Hazajövetelekor megválasztották az MTA levelező- (1990), majd rendes (1995) tagjának. Mind a tudományos, mind a politikai és kulturális életnek aktív szereplője maradt. 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén.

Halála

2019. július 19-én a balatonalmádi strandról úszni ment, ám a parton hiába várták az ismerősei, nem tért vissza. Pár órával később a rendőrség is megerősítette a hírt, miszerint a 90 éves filozófusnő a Balatonba fulladt. Július 29-én helyezték végső nyugalomra a Kozma utcai izraelita temetőben.

Vitatott kérdések

Heller Ágnes nyughelye (Kozma utcai izraelita temető)
  • Az 1957-ben megjelent, Az erkölcsi normák felbomlása – Etikai kérdések Kosztolányi Dezső munkásságában című tanulmányában megbélyegezte Kosztolányi Dezső munkásságát, kimutatta benne a dekadens polgári erkölcs megnyilvánulási formáit. A hanyatló erkölcsű, dekadens, nihilista polgári osztály írójának nevezi. Könyvével sokat ártott Kosztolányi megítélésének. Heller azonban évtizedekkel később már nem vállalta a Kádár-korszak hajnalán született művét.
  • Ungvári Tamás szerint Heller Ágnes korábbi marxista ideológiájától és politikai állásfoglalásaitól hiába próbál szabadulni, az akkori és a mai kor szellemében újra kiadni korábbi művét (kigyomlálva a Marx-idézeteket), nincs két Heller. Az akkori nemzedék arroganciájának példájaként feleleveníti, hogy mindenhez értett: Arisztotelészről és klasszika-filológiai kérdésekről úgy írt, hogy nem is tudott görögül. Emiatt még az Akadémia is bírálta.
  • 2011 elején a Magyar Nemzet cikksorozatban foglalkozott egy korábbi, Heller témavezetésével az NKTH-hoz 57 millió forint értékben beadott pályázattal, Heller Ágnes azonban visszautasította a szerinte politikai vádakat. A Magyar Filozófiai Társaság elnöksége állásfoglalásban tiltakozott a filozófusok meghurcolása ellen, és több konzervatív tudós is megszólalt a szóban forgó filozófusok védelmében. Az ügyben Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése alapján nyomozás zajlott. A nyomozást bűncselekmény hiányában 2012 májusában megszüntették.
  • 2011 márciusában rövid előadást tartott az Európai Parlamentben. Az előadás egy momentuma (Heller Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő felvetésére kijelentette, hogy 2006 októberében „no one was shot, no one was tortured” – „senkit sem lőttek le, senkit sem kínoztak meg” vagy „senkit sem lőttek meg, senkit sem kínoztak meg”) a kétértelműsége miatt újabb felháborodást keltett a magyarországi közvéleményben.
  • A Hankiss Ágnes által a Magyar Országos Levéltárban felfedezett és közzétett levélben, amelyet Heller a Magyar Szocialista Munkáspártnak írt 1959-ben, elítélte az 1956-os „ellenforradalmat”, és helyeselte annak leverését. Heller nem tagadta, hogy sor került a levél megírására, azonban kijelentette, hogy legnagyobb részét az azóta már elhunyt első férje, Hermann István hamisította.

Művei (válogatás)

Magyarországon

  • Az erkölcsi normák felbomlása – Etikai kérdések Kosztolányi Dezső munkásságában (Budapest, 1957)
  • A morál szociológiája vagy A szociológia morálja; Gondolat, Bp., 1964
  • Az aristotelési etika és az antik ethos (Budapest, Akadémia Kiadó, 1966)
  • Társadalmi szerep és előítélet. Két tanulmány a mindennapi élet köréből; Akadémiai, Bp., 1966 (Szociológiai tanulmányok)
  • A reneszánsz ember. (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967)
  • Érték és történelem. Tanulmányok; Magvető, Bp., 1969 (Elvek és utak)
  • A mindennapi élet; Akadémiai, Bp., 1970
  • A szándéktól a következményig. Előadások az általános etikáról; Magvető, Bp., 1970 (Elvek és utak)
  • Portrévázlatok az etika történetéből (Budapest, Gondolat Kiadó, 1976)
  • Az ösztönök. Az érzelmek elmélete (Budapest, Gondolat Kiadó, 1978)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Egy forradalom üzenete. Magyarország, 1956 (Hungary 1956 revisited); szerk., jegyz. Kovács Lajos Péter, angolból ford. Nóvé Béla; Kossuth, Bp., 1989
  • Az igazságosságon túl; angolból ford. Berényi Gábor; Gondolat, Bp., 1990
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Jalta után. Kelet-Európa hosszú forradalma Jalta ellen; angolból ford. Botos Attila, K. Vladár Edit, Nové Béla; Kossuth, Bp., 1990
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes–Márkus György: Diktatúra a szükségletek felett (Dictatorship over needs); angolból ford. Mezei György; Cserépfalvi, Bp., 1991 (Kontextus könyvek)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Kelet-Európa "dicsőséges forradalmai"; T-Twins, Bp., 1992
  • Szilveszteri szimpózium; T-Twins, Bp., 1992
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: A modernitás ingája; T-Twins, Bp., 1993
  • Nietzsche és a Parsifal. Prolegomena egy személyiségetikához; ford. Módos Magdolna; Századvég–Gond, Bp., 1994 (Horror metaphysicae)
  • Általános etika (General ethics); angolból ford. Berényi Gábor; Cserépfalvi, Bp., 1994
  • Általános etika (General ethics); 2. jav. kiad.; angolból ford. Berényi Gábor; Cserépfalvi, Bp., 1994
  • Leibniz egzisztenciális metafizikája; angolból ford. Vándor Judit; Kossuth, Bp., 1995
  • A szégyen hatalma. Két tanulmány / Mindennapi élet és racionalitás; ford. Módos Magdolna; Osiris, Bp., 1996 (Horror metaphysicae)
  • Morálfilozófia (A philosophy of morals); angolból ford. Berényi Gábor; Cserépfalvi, Bp., 1996
  • Az idegen; Múlt és Jövő, New York–Bp.–Jeruzsálem, 1997
  • Életképes-e a modernitás? (Can modernity survive?); bőv. kiad.; angolból ford. Barabás András et al.; Latin Betűk, Debrecen, 1997
  • Heller Ágnes–Kőbányai János: Bicikliző majom; Múlt és Jövő, Bp., 1998
  • A szép fogalma; ford. Módos Magdolna; Osiris, Bp., 1998 (Horror metaphysicae)
  • Költészet és gondolkodás; Múlt és Jövő, Bp., 1998
  • Hagyomány és freudizmus; szerk. Heller Ágnes; Új Világ, Bp., 1998 (Európai füzetek)
  • Személyiségetika (An ethics of personality); angolból ford. Módos Magdolna; Osiris, Bp., 1999
  • A zsidó Jézus feltámadása; Múlt és Jövő, Bp., 2000
  • Kizökkent idő. Shakespeare, a történelemfilozófus, 1-2.; ford. Módos Magdolna; Osiris, Bp., 2000 (Horror metaphysicae)
  • A történelem elmélete (The theory of history); angolból ford. Tarnay László; Múlt és Jövő, Bp., 2001
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Marx és a modernitás; ford. Ábrahám Zoltán et al.; Argumentum–Lukács Archívum, Bp., 2002 (Alternatívák)
  • Auschwitz és Gulág; Múlt és Jövő, Bp., 2002
  • Filozófiai labdajátékok; Gond-Cura Alapítvány–Palatinus, Bp., 2003 (Gutenberg tér)
  • Pikareszk Auschwitz árnyékában. Négy tanulmány; Múlt és Jövő, Bp., 2003
  • A "zsidókérdés" megoldhatatlansága. Mért születtem hébernek, mért nem inkább négernek?; Múlt és Jövő, Bp., 2004
  • Megtestesülés. Filozófiai esszék; Csokonai, Debrecen, 2005 (Alföld könyvek)
  • Ímhol vagyok. A Genezis könyvének filozófiai értelmezései; rajz. Ámos Imre; Múlt és Jövő, Bp., 2006
  • Trauma; Múlt és Jövő, Bp., 2006
  • A halhatatlan komédia. A komikum a művészetben, az irodalomban és az életben; ford. Módos Magdolna; Gond-Cura Alapítvány, Bp., 2007 (Gutenberg tér)
  • Sámson. Erósz és Thanatosz a Bírák könyvében; Múlt és Jövő, Bp., 2007
  • Visszatükrözés nélkül. Tanulmányok Lukács György, Az esztétikum sajátossága művéről; szerk. Boros János, Heller Ágnes; Brambauer, Pécs, 2007 (Lukács György újraértelmezése)
  • New York-nosztalgia; Jelenkor, Pécs, 2008
  • Negatív küldetés. Esszék Vajda Mihály filozófiájáról; szerk. Boros János, Heller Ágnes; Brambauer, Pécs, 2008 + DVD (Kortárs magyar filozófusok)
  • Kertész Imre. Négy töredék; Múlt és Jövő, Bp., 2009
  • Az érzelmek elmélete; 2. jav. kiad.; Jószöveg Műhely, Bp., 2009
  • Filozófiám története; Múlt és Jövő, Bp., 2009
  • A mai történelmi regény; Múlt és Jövő, Bp., 2010
  • Az álom filozófiája; Múlt és Jövő, Bp., 2011
  • Olvasónapló, 2012-2013; Múlt és Jövő, Bp., 2013
  • Olvasónapló, 2013-2014; Múlt és Jövő, Bp., 2014
  • Az önéletrajzi emlékezés filozófiája; Múlt és Jövő, Bp., 2015
  • Olvasónapló, 2014-2015; Múlt és Jövő, Bp., 2015
  • Olvasónapló, 2015-2016; Múlt és Jövő, Bp., 2016
  • A filozófia rövid története gólyáknak; Múlt és Jövő, Bp., 2016–
  • Olvasónapló, 2015-2017; Múlt és Jövő, Bp., 2017
  • Olvasónapló, 2017-2018; Múlt és Jövő, Bp., 2018
  • Heller Ágnes a Múlt és jövőben. 30, 90; összeáll. Kőbányai János; Múlt és Jövő, Bp., 2019
  • Szabadon élni. Heller Ágnes, 1929–2019; összeáll., szerk. Kőrössi P. József és Kassai Zsigmond; Noran Libro, Bp., 2019
  • Tragédia és filozófia. Párhuzamos történet; ford. Berényi Gábor; Gondolat, Bp., 2021
  • [halott link]

Külföldön megjelent művei

  • Alltag und Geschichte. Zur sozialistischen Gesellschaftslehre; Luchterhand, Neuwied–Berlin, 1970
  • Historia y vida cotidiana. Aportacion a la sociologia socialista; spanyolra ford. Manuel Sacristán; Grijalbo, Barcelona–Mexico, 1972 (Nueve norte)
  • Hipótesis para una teoria marxista de los valores; spanyolra ford. Manuel Sacristán; Grijalbo, Barcelona, 1974 (Hipótesis)
  • Hypothese über eine marxistische Theorie der Werte; Suhrkamp, Frankfurt, 1972 (Edition Suhrkamp)
  • Per una teoria marxista del valore (A szándéktól a következményig); olaszra ford. Giovanni Dozzi, Elsa Fubini; Riuniti, Roma, 1974 (Nuova biblioteca di cultura)
  • Sociologia della vita quotidiana (A mindennapi élet); olaszra ford. Alberto Scarponi, előszó Lukács György; Riuniti, Roma, 1975 (Nuova biblioteca di cultura)
  • Kojin to kyodotai (Individuum und Gemeinschaft); japánra ford. Komino Toshitsuke, Yoshimoto Tsutomu; Hosei Dajgaku Shuppankyoku, Tokyo, 1976
  • The theory of need in Marx; Allison and Busby, London, 1976 (Motive)
  • La teoria dei bisogni in Marx; olaszra ford. Annamaria Morazzoni, előszó Pier Aldo Rovatti; 4. kiad.; Feltrinelli, Milano, 1977 (Il fatti e le idee, saggi e biografie Filosofia)
  • Theorie der Bedürfnisse bei Marx; előszó Pier Aldo Rovatti, németre ford. Helmut Drüke; Studium der Arbeiterbewegung, Westberlin, 1976
  • L'uomo del Rinascimento (A reneszánsz ember); olaszra ford. Marinella D'Alessandro; La Nuova Italia, Firenze, 1977 (Il pensiero storico)
  • Instinkt, Aggression, Charakter. Einleitung zu einer marxistischen Sozialanthropologie; VSA, Hamburg–Westberlin, 1977
  • Sociologia de la vida cotidiana (A mindennapi élet); spanyolra ford. José-Francisco Ivars, Enric Pérez Nadal; Peninsula, Barcelona, 1977 (Historia, sciencia, sociedad)
  • Renaisance man; angolra ford. Richard E. Allen; Routledge and Kegan Paul, London–Henley–Boston, 1978
  • Svakodnevni život (A mindennapi élet); szerbre ford. Olga Kostreševic; Nolit, Beograd, 1978 (Starni autori)
  • La théorie des besoins chez Marx; franciára ford. Martine Morales, előszó Jean-Michel Palmier; Union Générale d'Éditions, Paris, 1978 (10-18)
  • Philosophie des linken Radikalismus. Ein Bekenntnis zur Philosophie; VSA, Hamburg, 1978
  • Das Alltagsleben. Versuch einer Erklärung der individuellen Reproduktion (A mindennapi élet); németre ford. Peter Kain; Suhrkamp, Frankfurt, 1978 (Edition Suhrkamp)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Le forme dell'uguaglianza. Contro l'ideologia borghese della società; olaszra ford. Laura Boella; Aut Aut, Milano, 1978
  • Teorien om de menneskelige behov hos Marx; dánra ford. Efterskrift Hans-Jörgen Schanz, Hans Jörgen Thomsen; Modtryk, Aarhus, 1978
  • Istinto e aggressivita. Introduzione a un'antropologia sociale marxista; olaszra ford. Laura Boella, Guido Neri, előszó Pier Aldo Rovatti; Feltrinelli, Milano, 1978 (I fatti e le idee, saggi e biografie Filosofia)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Diktatur über die Bedürfnisse. Sozialistische Kritik osteuropäischer Gesellschaftsformationen; VSA, Hamburg, 1979
  • Pour une philosophie radicale; franciára ford. Suzanne Blanot; Le Sycomore, Paris, 1979 (Arguments critiques)
  • A theory of feelings; angolra ford. Mario D. Fenyő; Van Gorcum, Assen, 1979 (Dialectic and society)
  • On instincts; angolra ford. Mario Fenyő; Van Gorcum, Assen, 1979 (Dialectic and society)
  • Per cambiare la vita; Riuniti, Roma, 1980 (Interventi)
  • Instinte, agresividad y caracter. Introducción a una antropologia social marxista; spanyolra ford. José-Francisco Ivars, Carlos Moya; Peninsula, Barcelona, 1980 (Historia, ciencia, sociedad)
  • Theorie der Gefühle (Az érzelmek elmélete); VSA, Hamburg, 1980
  • Il simposio di San Silvestro. Il principio d'amore. Sylvester simposium; olaszra ford. Claudio Tommasi; Cappelli, Bologna, 1981 (Indiscipline)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Marxisme et démocratie. Au-dela du "socialisme réel"; franciára ford. Anna Libera, előszó Michael Löwy; Maspero, Paris, 1981 (Petite collection Maspero)
  • Das Leben ändern. Radikale Bedürfnisse, Frauen und Utopie. Geschpräche mit Ferdinando Adornato; németre ford. Frank Thomas Gatter; VSA, Hamburg, 1981
  • Vrednosti i potrebe; szerbre ford. Olga Kostrešević, előszó Zdravko Kučinar; Nolit, Beograd, 1981 (Filozofska biblioteka)
  • Teoria della storia; Riuniti, Roma, 1982 (Nuova biblioteca di cultura)
  • A theory of history; Routledge and Kegan Paul, London–Boston–Henley, 1982
  • Der Mensch der Renaissance; németre ford. Hans-Henning Paetzke; Hohenheim, Köln–Maschke–Lövenich, 1982
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Ungarn '56. Geschichte einer antistalinischen Revolution; németre ford. Frank Thomas Gatter; VSA, Hamburg, 1982
  • Teoria de los sentimientos; spanyolra ford. Francisco Cusó; 2. kiad.; Fontamara, Barcelona, 1982 (Colección logos)
  • Marukusu no yokkyu riron; japánra ford. Rachi Chikara, Omi Shunsuke; Hosei Daigaku Shuppan Kyoku, Tokyo, 1982 (Uniberushitasu)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes–Márkus György: Dictatorship over needs; Blackwell, Oxford, 1983
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Hungary 1956 revisited he message of a revolution – a quarter of a century after; Allen and Unwin, London, 1983
  • Aristóteles y el mundo antiguo; spanyolra ford. José-Francisco Yvars, Antonio-Prometeo Moya; Peninsula, Barcelona, 1983 (Historia, ciencia, sociedad)
  • Lukács revalued; szerk. Heller Ágnes; Blackwell, Oxford, 1983
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes–Márkus György: Der sowjetische Weg. Bedürfnisdiktatur und entfremdeter Alltag; németre ford. Frank Thomas Gatter; VSA, Hamburg, 1983
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Osteuropa unter dem Schatten eines neuen Rapallo; Weltwirtschaft, Kiel, 1984
  • Teorija istorije; szerbre ford. Zora Minderović; Rad, Beograd, 1984 (Edicija Pečat)
  • Everyday life; angolra ford. G. L. Campbell; Routledge and Kegan Paul, London, 1984
  • A radical philosophy; angolra ford. James Wickham; Blackwell, Oxford, 1984
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Sobre el pacifismo; spanyolra ford. Juan C. Navascués Howard; Iglesias, Madrid, 1985
  • The power of shame. A rational perspective; Routledge and Kegan Paul, London, 1985
  • Filozofija levog radikalizma; szerbre ford. Zoran Djindjić; Mladost, Beograd, 1985 (Mala edicija ideja)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Anatomia de la izquierda occidental; spanyolra ford. Marco-Aurelio Galmarini; Peninsula, Barcelona, 1985 (Historia, ciencia, sociedad)
  • Teoria de la historia; spanyolra ford. Javier Honorato; 2. kiad.; Fontamara, Barcelona 1985 (Libro historia)
  • Historia y vida cotidiana. Aportación a la sociologia socialista; spanyolra ford. Manuel Sacristán; Grijalbo, México–Barcelona–Buenos Aires, 1985 (Colección enlace)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Doomsday or deterrence? On the antinuclear issue; Sharpe, Armonk–London, 1986
  • Dijalog o ljubavi. Novogodisnji simpozion (Szilveszteri symposion); szerbre ford., előszó Sava Babić; Književna zajednica Novog Sada, Novi Sad, 1986 (Biblioteka Anthropos)
  • Reconstructing aesthetics. Writings of the Budapest School; szerk. Heller Ágnes, Fehér Ferenc; Blackwell, Oxford, 1986
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Die Linke im Osten – die Linke im Westen. Ein Beitrag zur Morphologie einer problematischen Beziehung; Project, München, 1986 (Krisen in den Systemen sowjetischen Typs. Forschungsprojekt. Studie)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes–Márkus György: Diktatura nad potrebama Djerdj Markus; szerbre ford. Ivan Vejvoda, előszó Jovan Teokarević; Rad, Beograd, 1986 (Pečat)
  • Beyond justice; Blackwell, Oxford, 1987
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Eastern left, Western left. Totalitarianism, freedom and democracy; Polity, Cambridge, 1987
  • General ethics; Blackwell, Oxford–New York, 1988
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: The postmodern political condition; Polity, Cambridge, 1988
  • A philosophy of morals. Oxford – Boston, 1990
  • Más allá de la justicia. Madrid, 1990
  • Can modernity survive?; University of California Press, Berkeley–Los Angeles, 1990
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: From Yalta to glasnost. The dismantling of Stalin's empire; Blackwell, Oxford, 1990
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: The grandeur and twilight of radical universalism; Transaction, New Brunswick–London, 1991
  • La condizione politica postmoderna. Genova, 1992
  • A philosophy of history in fragments; Blackwell, Oxford–Cambridge, 1993
  • Etica generale. Bologna, 1994
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Biopolitics; Avebury, Aldershot, 1994 (Public policy and social welfare)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Biopolitik; németre ford. Felix Ensslin; Campus, Frankfurt–New York, 1995 (Wohlfahrtspolitik und Sozialforschung)
  • Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Dogu Avrupa devrimleri. Totaliter toplumlardan sivil toplumlara...; törökre ford. Tarik Demirkan; YKY, Istanbul, 1995 (Cogito)
  • Ist die Moderne lebensfähig?; németre ford. Felix Ensslin; Campus, Frankfurt–New York, 1995 (Wohlfahrtspolitik und Sozialforschung)
  • A theory of modernity; Blackwell, Malden–Oxford 1999
  • Heller Ágnes–Kőbányai János: Der Affe auf dem Fahrrad (Bicikliző majom); németre ford. Christian Polzin, Irene Rübberdt; Philo, Berlin–Wien, 1999
  • The time is out of joint. Shakespeare as philosopher of history; Rowman & Littlefield, Lanham, 2002
  • Kőbányai János: Ágnes Heller. Het levensverhaal van de Hongaars-joodse filosofe (Bicikliző majom); hollandra ford., jegyz. Henry Kammer; Boom, Amsterdam, 2002
  • Immortal comedy. The comic phenomenon in art, literature, and life; Lexington Books, Lanham, 2005 (Lexington books)
  • Fiorul evocării unor lumi ucise. Scriitori evrei moderni despre destinul evreilor din Europa centrală; románra ford. Galambos Éva, Eva Ţuţui; Hasefer, Bucureşti, 2006
  • Wykłady i seminarium lubelskie; UMCS, Lublin, 2006
  • La resurrección del Jesús judío; spanyolra ford. Cserháti Éva; Herder, Barcelona, 2007
  • Aesthetics and modernity. Essays by Agnes Heller; szerk. John Rundell; Lexington Books–Rowman & Littlefield, Lanham, 2011 (Lexington books)
  • A short history of my philosophy; Lexington Books, Lanham, 2011

Megjelent beszélgetései

  • Heller Ágnes és Jutta Hausmann disputája a Genezisről – Asztali beszélgetések...1 – Öt párbeszéd szerk.: Galambos Ádám, Budapest: Luther Kiadó, 2008
  • Csepregi András, Fabiny Tamás, Heller Ágnes és Jókai Anna disputája a Honnan jövünk, kik vagyunk, hová megyünk kérdéséről – * Asztali beszélgetések...2 – A csendesség felé szerk.: Galambos Ádám, Budapest: Luther Kiadó, 2008
  • Rózsa Erzsébet: Se félelem, se keserűség. Beszélgetések Heller Ágnessel; Jelenkor, Pécs, 2009
  • Krízis & katarzis. Beszélgetések. Bagdy Emőke, Bihari Mihály, Bod Péter Ákos, Heller Ágnes, Illéssy János, Kéri László, Korzenszky Richárd, Lévay Miklós, Oberfrank Ferenc; riporter Erdélyi András; Harmat, Bp., 2009
  • A véletlen értéke. Heller Ágnes életéről és koráról; riporter Georg Hauptfeld, ford. Bartók Imre; Noran Libro, Bp., 2019 (Heller Ágnes életműsorozat)
  • Beszélgetések a baloldaliságról Heller Ágnessel és Tamás Gáspár Miklóssal; riporter Révai Gábor; Libri, Bp., 2019

Tudományos tisztségei

  • Magyar Filozófiai Szemle (Budapest) szerkesztője (1956)
  • Thani Eleven (Melbourne), szerk. bizottsági tag
  • A Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottságának és a Filozófiai és Történettudományok Osztálya Filozófiai Bizottságának tagja

Társasági tagság (válogatás)

  • Collège International de Philosophie (Párizs)
  • International Society of the Sociology of Knowledge
  • Société Européenne de Culture (Velence)
  • Magyar Filozófiai Társaság

Díjai, elismerései (válogatás)

Jegyzetek

  1. ↑ Meghalt Heller Ágnes
  2. ↑ https://events.ceu.edu/2019-05-09/celebrating-agnes-heller
  3. ↑ https://www.goethe.de/resources/files/pdf290/liste_preistraegerinnen_goethe-medaille_1955-20222023.pdf
  4. ↑ https://derstandard.at/2000081224402/Agnes-HellerDer-Schrecken-das-Komische-und-die-Geschichte
  5. ↑ HVG: Heller Ágnes: „Nekem nem kell, hogy kövessenek”. HVG, 2019. július 20. (Hozzáférés: 2019. július 26.)
  6. ↑ Hermann István. Névpont.hu. (Hozzáférés: 2019. július 20.)
  7. ↑ Agnes Heller: What Happened to Hungary?. The New York Times, 2018. szeptember 16. (Hozzáférés: 2018. november 15.)
  8. ↑ Heller Ágnes: Bicikliző majom
  9. ↑ Der Wert des Zufalls Ágnes Heller über ihr Leben und ihre Zeit. Wien: Edition Konturen (2018. április 30.). Hozzáférés ideje: 2020. május 3. 
  10. ↑ Heller Ágnes: A cionizmus vonzásában.Múlt és jövő. Zsidó kulturális folyóirat 1998. 2-3. lappéldány 110. oldal.
  11. ↑ Heller Ágnes: A cionizmus vonzásában. Múlt és jövő. Zsidó kulturális folyóirat 1998. 2-3. lappéldány 112. oldal.
  12. ↑ Heller Ágnes: A cionizmus vonzásában. Múlt és jövő. Zsidó kulturális folyóirat 1998. 2-3. lappéldány 112-116. oldal
  13. ↑ Heller Ágnes: A cionizmus vonzásában. Múlt és jövő. Zsidó kulturális folyóirat 1998. 2-3. lappéldány.
  14. ↑ A Budapesti Iskola fő személyiségei: Lukács György, Heller Ágnes, Fehér Ferenc, Márkus György, Hermann István, Vajda Mihály.
  15. ↑ http://m.atv.hu/belfold/20190724-julius-29-en-lesz-heller-agnes-temetese
  16. ↑ Lánczi András előadása: Haladás és tiszta erkölcs. . (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
  17. ↑ Újragondolt Kosztolányi. . (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
  18. ↑ Újragondolt Kosztolányi válasz.hu, 2009. december 24.). . (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
  19. ↑ Ungvári Tamás: Elvtárs és spicli jár a csöndben. Részlet egy önéletrajzi esszéből. In: Beszélő, 8. évf. (2003), 11. sz.
  20. ↑ Heller Ágnes: Ezek a pénzek mentek valamire[halott link]
  21. ↑ Állásfoglalás
  22. ↑ Újabb feljelentések születhetnek a filozófusok ellen (HVG/MTI)
  23. ↑ Hűtlen kezelés: filozófusok célkeresztben. Népszabadság, 2011. január 14. (Hozzáférés: 2011. január 15.)
  24. ↑ Bekért pályázatok: Budai vizsgálja Hellerék százmillióit. Magyar Nemzet Online, 2011. január 12. . (Hozzáférés: 2011. január 15.)
  25. ↑ [halott link]
  26. ↑ „Nincs semmilyen hálózatom” – Heller Ágnes a jobboldali vádakról
  27. ↑ Hűtlen kezelés: filozófusok célkeresztben. Magyar Hírlap, 2011. január 14. . (Hozzáférés: 2011. január 28.)
  28. ↑ Heller Ágnes: Ezzel most miért nincs tele a sajtó? Archiválva 2015. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (Stop.hu, 2012. május 18.)
  29. ↑ Árnyékra vetődött Budai Gyula, felmentették a filozófusokat (HVG, 2012. május 24.)
  30. ↑ Megalapozottan nem nyomoznak a filozófusok ellen (Index, 2012. július 11.)
  31. ↑ Részlet a YouTube-on
  32. ↑ Sci-fi: Heller Ágnes szerint senkire nem lőttek rá 2006-ban. . (Hozzáférés: 2011. március 4.)
  33. ↑
  34. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2011. március 4.)
  35. ↑ Heller Ágnes üdvözölte az 56-os „ellenforradalom” leverését. Metropol, 2011. április 21. . (Hozzáférés: 2011. április 21.)
  36. ↑ Heller Ágnes különös levele: valaki hamisított?, 2011. április 21. (Hozzáférés: 2011. április 22.)[halott link]
  37. ↑ Agnes Heller erhält Manès-Sperber-Preis (német nyelven). science.orf.at, 2018. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
  38. ↑ MTI: Posztumusz kap nemzetközi díjat Heller Ágnes. HVG, 2019. július 31. . (Hozzáférés: 2019. augusztus 1.)

Források

  • Szegedi egyetemi almanach : 1921–1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Heller Ágnes lásd 131. p. ISBN 963-482-037-9
  • Ki kicsoda 2000 : Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza. 1. köt. Főszerk. Hermann Péter. Budapest, Greger–Biográf, 1999. Heller Ágnes lásd 676. p.
  • Giampiero Stabile: Soggetti e bisogni. Saggi su Ágnes Heller e la teoria dei bisogni; La Nuova Italia, Firenze, 1979 (Quaderni aut aut)
  • Reiner Ruffing: Agnes Heller. Pluralität und Moral; Leske + Budrich, Opladen, 1992
  • Rózsa Erzsébet: Heller Ágnes, a fronézis filozófusa; Osiris, Bp., 1997 (Horror metaphysicae)
  • Diotíma. Heller Ágnes 70. születésnapjára; szerk. Kardos András, Radnóti Sándor, Vajda Mihály; Osiris–Gond, Bp., 1999
  • Agnes Heller and the Budapest School. A bibliography; comp. Joan Nordquist; Reference and Research Services, Santa Cruz, 2000 (Social theory: a bibliographic series, 59.)
  • John Grumley: Agnes Heller, a moralist in the vortex of history; Pluto Press, London–Ann Arbor, 2005
  • Ethics and heritage. Essays on the philosophy of Ágnes Heller; szerk. Boros János, Vajda Mihály; Brambauer, Pécs, 2007 (Kortárs magyar filozófusok)
  • Engaging Agnes Heller. A critical companion; szerk. Katie Terezakis; Lexington Books, Lanham MD, 2009 (Lexington books)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot