A történelem során a Herpay Gábor nagy érdeklődés és vita téma volt. Megalakulása óta a Herpay Gábor felkeltette az akadémikusok, tudósok, művészek és általában a kíváncsiak figyelmét. Hatása a társadalomra és az emberek mindennapi életére tagadhatatlan, állandó vitákat és elmélkedéseket generál. Ebben a cikkben a Herpay Gábor-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak különböző területekre gyakorolt hatását és időbeli alakulását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Herpay Gábor mennyire releváns ma, és hogyan fogja lenyomni a bélyegét a jövőben.
Herpay Gábor | |
Született | 1885. október 5. Szabadszállás |
Elhunyt | 1946. augusztus 15. (60 évesen) Debrecen |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Szász Matild (1877-1964) |
Gyermekei | hat gyermek |
Foglalkozása | levéltáros, történész |
Sírhelye | Debreceni köztemető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Herpay Gábor (Szabadszállás, 1885. október 5. – Debrecen, 1946. augusztus 15.) levéltáros.
1910-ben a debreceni református teológián lelkészi képesítést, majd 1917-ben a Debreceni Egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1912-től városi levéltáros, 1916-tól Hajdú vármegye főlevéltárosa volt. 1944 októberétől Debrecen és Hajdú vármegye főispánja, a demokratikus kormányzat megalakulása után alispánja volt, egészen lemondásáig. Gondos adatgyűjtésen alapuló helytörténeti és családtörténeti munkákat írt.