Hilok (folyó)
Napjainkban a Hilok (folyó) olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a modern társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Hilok (folyó) alapvető tényezővé vált mindennapi életünkben. A politikától a populáris kultúráig a Hilok (folyó) jelentős hatást gyakorolt különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hilok (folyó) fontosságát és hatását napjainkban, valamint annak időbeli alakulását. Ezenkívül elemezzük, hogy a Hilok (folyó) hogyan alakította át felfogásunkat és hogyan befolyásolta döntéseinket az élet különböző területein.
| Hilok | |
| Хилок | |
 | |
| Híd a Hilok folyón a Csita–Irkutszk autóúton | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 840 km |
| Vízhozam | 101 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 38 500 km² |
| Forrás | Vityim-felföld, Saksa-tó |
 é. sz. 52° 11′ 29″, k. h. 112° 48′ 29″ | |
| Torkolat | Szelenga |
| é. sz. 51° 18′ 56″, k. h. 106° 59′ 15″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Hilok a Szelenga folyórendszereben | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hilok témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Hilok (oroszul: Хилок) folyó Oroszország ázsiai részén, az Bajkálontúli határterületen és Burjátföldön. A Szelenga jobb oldali mellékfolyója.
Földrajz
Hossza: 840 km (ebből 625 km a Bajkálontúli határterületen), vízgyűjtő területe: 38 500 km², évi közepes vízhozama (a torkolattól 22 km-re) 101 m³/s.
A Vityim-felföldön 965 m magasságban, az egymás mellett elterülő Saksa- és Arahlej-tóból ered. Felső szakaszán számos más tóval is vízfolyás köti össze, köztük legnagyobb a forrástól 12 km-re délre fekvő Irgeny (33,2 km²). Felső- és középső folyása a Bajkálontúi határterülethez tartozik. Magas hegységekkel szegélyezett széles völgyben folyik nagyobb részt délnyugat felé. Völgyét kezdetben a Jablonovij-hegység és a Cagan-Hurtej vonulatai, lejjebb a Zaganszkij-hegység (északról) és a Malahanszkij-hegység (délről) zárja közre.
Alsó folyásán, Burjátföldön, a Buj folyó torkolatától nyugatra, majd lejjebb éles kanyarulattal északra fordul. Onnantól a Hilok–Csikoj-medencében halad és a Cagan-Daban-hegység nyugati pereménél ömlik a Szelengába, 242 km-re annak torkolatától. (43 km-re a Szelenga másik mellékfolyója, a Csikoj beömlésétől).
Nyári árvize van, főként esővíz táplálja. Október végén vagy november elején befagy és április végéig jég borítja. A jégpáncél vastagsága a középső szakaszon legalább 135 cm, felső folyásán akár a 230 cm-t is elérheti. Középső folyásán az év első hónapjaiban fenékig befagy.
Jelentősebb mellékfolyói
- Bal oldalon a Bludnaja (164 km) és az Ungo (189 km)
- Jobb oldalon az alsó szakaszon beömlő Szuhara (98 km)
Települések a folyó mentén
- Hilok – város, járási székhely.
- Városi jellegű települések: Mogzon, Novopavlovka, Tarbagataj.
A folyó völgyében vezet a Transzszibériai vasútvonal Tarbagataj és Szohondo település közötti szakasza.
Források
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Reka Hilok (orosz nyelven). Enciklopegyija Zabajkala (2009)
- szerk.: A. V. Borodko és mások: Nacionalnij atlasz Rosszii (tom 1.) (orosz nyelven). ROSZKARTOGRAFIJA
- Hilok (orosz nyelven). Oroszország Állami Vízregisztere
