Ez a cikk a Horoszkóp fontosságával foglalkozik a jelenlegi környezetben. A Horoszkóp különböző területeken vált jelentőségre, felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. A történelem során a Horoszkóp alapvető szerepet játszott a társadalomban, olyan szempontokat befolyásolva, mint a kultúra, a politika, a gazdaság és a technológia. Ebben az értelemben kulcsfontosságú elemezni és megérteni, hogy a Horoszkóp milyen hatással van életünkre, valamint jelenléte milyen következményekkel jár a mai világban. A multidiszciplináris megközelítés révén a cél az, hogy elmélyedjünk a Horoszkóp legrelevánsabb aspektusaiban, foglalkozva a fejlődésével, a kihívásaival és a jövőbe való vetítésével.
A horoszkóp (görögül: horoszkoposz, „óranézés”) az asztrológia hiedelemrendszere szerint a Nap, a Hold, a Naprendszer bolygói és a 12 állatövi jegy helyzete egy adott pillanatban, általában egy személy születése idején, vagy életének fontos fordulópontján feltüntető ábra az esemény idejére és földrajzi helyére felállítva. Segítségével az „asztrológus” következtetéseket von le az adott ember sorsáról, jelleméről, betegségi hajlamairól stb. A horoszkóp az asztrológus szerint az általa megállapított szimbolikus üzenetet hordoz. Nem okozója, csak mutatója az eseményeknek. Több fajtája van, például radixhoroszkóp (az egyén életének „térképe”), szolár- és lunárhoroszkóp (éves, illetve havi előrejelzés), vagy a kérdőhoroszkóp, melyből egy adott kérdésre keresnek választ.
Fényszögek (A bolygók egymáshoz való viszonyát jelölik.)
Megbízhatóság
A horoszkópok megbízhatóságát egyetlen tudományos vizsgálat sem igazolja, módszerei áltudományos jellegűek. A mai tudomány szerint nem létezik kapcsolat egy személy és az égitestek látszólagos égi pozíciója között. Tudományos, „kettős vak” kísérletekkel, kontrollcsoport bevonásával igazolták, hogy a horoszkópoknak semmiféle valóságtartalmuk nincs a véletlenen kívül.Pszichológiai tesztekkel igazolták, hogy lehetséges olyan általános személyleírásokat és jóslatokat megfogalmazni, amelyek a nagyközönség számára érvényesnek, reálisnak tűnnek (lásd: Forer-hatás).
↑Thagard, Paul R. (1978). „Why Astrology is a Pseudoscience”. Proceedings of the Biennial Meeting of the Philosophy of Science Association1, 223–234. o, Kiadó: The University of Chicago Press.
↑Hartmann, P. (2006. május 1.). „The relationship between date of birth and individual differences in personality and general intelligence: A large-scale study”. Personality and Individual Differences40 (7), 1349–1362. o. DOI:10.1016/j.paid.2005.11.017. „To optimise the chances of finding even remote relationships between date of birth and individual differences in personality and intelligence we further applied two different strategies. The first one was based on the common chronological concept of time (e.g. month of birth and season of birth). The second strategy was based on the (pseudo-scientific) concept of astrology (e.g. Sun Signs, The Elements, and astrological gender), as discussed in the book Astrology: Science or superstition? by Eysenck and Nias (1982).”
↑Zarka, Philippe (2011). „Astronomy and astrology”. Proceedings of the International Astronomical Union5 (S260), 420–425. o. DOI:10.1017/S1743921311002602.