Huaj-folyó
Ebben a cikkben a Huaj-folyó lenyűgöző világát és a mai társadalomra gyakorolt hatását fogjuk felfedezni. A Huaj-folyó eredetétől a mai relevanciájáig vita és elmélkedés témája volt különböző területeken, akár a populáris kultúra, akár a politika, a tudomány vagy a technológia területén. A történelem során a Huaj-folyó jelentős hatással volt arra, ahogyan az emberek egymással és az őket körülvevő környezettel kommunikálnak. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek miatt a Huaj-folyó olyan releváns és folyamatosan fejlődő témává válik.
| Huaj-folyó | |
 | |
| 淮河 (Huai Ho ()) | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Kína, Honan, Anhuj, Csiangszu |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1110 km |
| Forrásszint | 379 m |
| Vízhozam | 1110 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 174000 km² |
| Forrás | Tungpej-hegy, Kína |
| Torkolat | Jangce |
 é. sz. 33° 13′ 11″, k. h. 118° 37′ 47″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Huaj-folyó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Huaj ()-folyó (kínai: 淮河; pinjin: Huái hé; magyaros átírás: Huai ho) Kína egyik fő folyója. Félúton található, az ország két legnagyobb folyója, a Sárga-folyó és a Jangce között, és azokhoz hasonlóan szintén nyugatról kelet felé folyik. A Huaj ()-folyó nevezetes az áradásairól.
A Csinling ()-hegység (秦岭; Qínlǐng) és a Huaj ()-folyó által meghatározott vonal kettéosztja Kínát északi és déli részre, és hozzávetőlegesen megfelel Kínában a 0 Celsius fokos izotermának és a 800 mm izohiétának. Ugyanez a vonal jelentette az 1142-ben megállapított határvonalat az Északi Csin ()- és a Déli Szung ()-dinasztia között.
A Huaj ()-folyó 1110 km hosszú és a vízgyűjtőterülete 174 000 km2.
Jegyzetek
- ↑ a b Huai River (2014). Hozzáférés ideje: 2014. október 31.
