Huszár Adolf
A mai világban a Huszár Adolf olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Legyen szó aktuális témáról, kiemelkedő személyiségről vagy releváns eseményről, a Huszár Adolf felkelti a különböző hátterű és kultúrájú egyének kíváncsiságát és figyelmét. Hatása és jelentősége túlmutat határokon és generációkon, így egyetemes jelentőségű témává válik. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Huszár Adolf-et, és elemezzük a mai világra gyakorolt hatását. Különböző nézőpontokon és bizonyítékokon keresztül igyekszünk teljes mértékben megérteni a Huszár Adolf jelentőségét és hatását a mai társadalomra.
| Huszár Adolf | |
 | |
| Huszár Adolf portréja. Morelli Gusztáv metszete | |
| Született | 1842. június 18. Besztercebánya |
| Elhunyt | 1885. január 21. (42 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | román |
| Foglalkozása | szobrász |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34/1-2-42) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Huszár Adolf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Huszár Adolf (Szentjakabfalva (Besztercebánya), 1843. június 18. – Budapest, 1885. január 21.) magyar szobrász.
Élete
Korán magának kellett megkeresnie kenyerét. Eredetileg vasöntő volt. 1866-ban eljutott Bécsbe s itt Hanns Gasser szobrász tanítványául felvette. 1871-ben Vay Miklós báró. műtermébe kapott meghívást, és itt dolgozott akkor is, amikor 600 forint utazási ösztöndíjjal kínálta meg a kormány. Huszár már éppen el akarta fogadni az ösztöndíjat, hogy azzal Olaszországba utazzék, amikor 4000 franknyi díjat tűztek ki Eötvös József Budapesten felállítandó szobrára. A fiatal művészt ez a pályázat más elhatározásra indította: Budapestre jött és a Lipthay Béla báró által felajánlott helyiségben hozzáfogott a szobor mintázásához. Pályaműve megnyerte a kitűzött díjat és egyúttal nevét ismeretessé is tette az egész országban. Most már egymás után jöttek a megbízások s csakhamar önálló műtermet is rendezett be a Városligetben. Itt készültek I. Ferenc József, Gyulai Ferenc, Izsó Miklós, Toldy Ferenc, Szentpéteri, Deák Ferenc, Barabás Miklós és Pulszky Ferenc mellszobrai és a Magát muzsikáltató betyár, amellyel a magyar zsánerszobrászat terén Izsó nyomdokaiba lépett, a nélkül azonban, hogy elődjétől a jellemzés nagy erejét sikerült volna elsajátítani. Huszárra sokkal erősebb és mélyebb hatást gyakoroltak a klasszikus mintaképek, hogysem egy más irányban szabadon mozoghatott volna. Ezért egyik legsikerültebb alkotása a Vénusz és Ámor című márványcsoportozat maradt, amelyet Zichy Jenő gróf rendelt meg nála a magyar főváros számára (a budai Gellért fürdő előcsarnokában van). Monumentális szobrai közül a legjobban sikerült a marosvásárhelyi Bem-szobor. Petőfijét (1882) az elhunyt Izsó Miklós mintájának felhasználásával készítette, míg két nagy szoborművét: Deák Ferenc szobrát, amelyet ma a fő művének tekintenek és az aradi vértanúk emlékét váratlanul közbejött halála miatt Zala György fejezte be. Síremlékeket is készített, például Csepreghy Ferencét a Kerepesi temetőben. Huszár 1881-től haláláig mint a szobrászat tanára működött az országos Mintarajztanodában.
Művei
Eötvös József szobra
Az emlékművet eredetileg az Erzsébet térre tervezték, végül a Duna-parton, mostani helyétől nem messze állították fel.
A talapzat tervét Ybl Miklós készítette, magát a talapzatot Kauser Jakab faragta mauthauseni kőből. Az öntésnél a szobor megrepedt, ezért a Bécsben, a császári és királyi ércöntő műhelyben újraöntötték.
1979-ben a Duna Intercontinental szálloda építése miatt lebontották, majd 1981-ben új helyen, de továbbra is a Roosevelt téren állították fel. A talapzat 459 cm, a bronz szobor 390 cm magas. A magyaros díszruhában, bal kezében irattekerccsel ábrázolt Eötvös mint szónok az MTA székháza felé néz. A művet eredetileg vaskerítés övezte, ezt az újraállításnál elhagyták. A talapzat feliratai:
- elöl: BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF,
- hátul: Emelte a Nemzet 1879.
A talpazaton lévő, pálmaággal keretezett, 60 cm * 60 cm-es tábla felirata: Eötvös József születésének 100. évfordulóján adományozták tanárok és tanulók 1913.X.26.
Emlékezete
Párka című síremléke a Kerepesi úti temetőben van, Donáth Gyula alkotása.
Jegyzetek
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források
- A Pallas nagy lexikona
- Magyar életrajzi lexikon
- Művészeti lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966) születési éveként 1842.
- Köztérkép: Huszár Adolf Archiválva 2020. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
