Ez a cikk a Igazságszolgáltatás témával foglalkozik, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitákat váltott ki. Megjelenése óta a Igazságszolgáltatás felkeltette a szakemberek, az akadémikusok és a nagyközönség figyelmét, mivel relevanciája és hatása a modern társadalom különböző aspektusaira. Ezeken az oldalakon a Igazságszolgáltatás különböző megközelítéseit és perspektíváit, valamint a technológia, a politika, a kultúra és a gazdaság különböző területekre gyakorolt hatását tárják fel. A cél az, hogy átfogó és naprakész képet nyújtsunk a témáról, gazdagítva a vitát, és elősegítve a Igazságszolgáltatás és mai jelentésének mélyebb megértését.
Az igazságszolgáltatás, vagy bírói szervezet a hatalmi ágak szétválasztásán alapuló rendszerekben a klasszikus három hatalmi ág egyike.
A bírói hatalom kizárólagos megtestesítője, olyan közhatalmi tevékenység, amely bírósági jogalkalmazás útján végleg eldönti az egyedi jogvitákat.
A jogállamiság alkotmányos elve szerint az igazságszolgáltatási tevékenységet csak az állami bíróságok gyakorolhatják. Egyéb állami szervek, társadalmi szervezetek e célra létesített szervei, vagy magánszemélyek nem.
Működését számos elv határozhatja meg, amelyek általánosan használtak, vagy országonként különbözőek. Az igazságszolgáltatás egységének elve például a törvény előtti egyenlőség elvéből és a bírósági szervezet egységes felépítésének elvéből áll, vagy ilyen elv az ártatlanság vélelmének elve.