A mai világban a Iloba olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. A kortárs társadalmunkban relevanciájával a Iloba olyan téma, amely minden korosztálytól, nemtől és kultúrától függetlenül felkelti az érdeklődést. A Iloba számos tanulmány, vita és vita tárgya volt, és jelentősége folyamatosan növekszik. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Iloba hatását és relevanciáját a mindennapi életünkben, megvizsgáljuk különböző aspektusait és hatását különböző területeken.
Iloba (Ilba) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Nagysikárló |
Rang | falu |
Községközpont | Nagysikárló |
Irányítószám | 437098 |
SIRUTA-kód | 107706 |
Népesség | |
Népesség | 1125 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 57 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Iloba falu Romániában, Máramaros megyében.
Máramaros megyében, Nagybányától keletre, a Szamos jobb partján fekvő település.
Iloba nevét 1490-ben említik először az oklevelek, s ekkor már mai alakjában írták.
A szinéri uradalomhoz tartozott, s mindenkor annak sorsában osztozott.
Mint Rákóczi birtok, az ecsedi uradalomhoz tartozott.
1776-ban a bányákat a Károlyi család kapta meg.
A 19. század elején fő birtokosa a gróf Károlyi, gróf Teleki és a Becsky családok.
A 20. század elején nagyobb birtokosai gróf Károlyi Alajos és Papp József voltak.
1717-ben a tatárok elpusztították a községet, s ekkor az elnéptelenedett helységbe oláhok költöztek.
A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Szinérváraljai járásához tartozott.
Az ilobai völgyben ősidők óta folytattak bányászatot. Az itteni bányászat fénykorát a Rákócziak korában élte.
Ezen a vidéken ólom, horgany, réz, és arany is gazdagon fordult elő. Itt volt található legtisztábban a termésarany is.
Iloba határában andezit kőbánya és szienitbánya is volt, melyet a közeli Szinérváralján dolgoztak fel.