Ma a Ilona-völgyi-vízesés nagyon fontos és érdekes téma. Megjelenése óta sok ember figyelmét felkeltette, és számos területen vita tárgyává vált. Ez a jelenség szakértők és rajongók érdeklődését egyaránt felkeltette, és kiterjedt vitát váltott ki a következményeiről és következményeiről. A Ilona-völgyi-vízesés bebizonyította, hogy jelentős hatással van a modern társadalomra, és befolyása egyre nyilvánvalóbbá válik a mindennapi élet különböző területein. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Ilona-völgyi-vízesés-et és relevanciáját a jelenlegi környezetben, elemezve fejlődését, kihívásait és lehetséges jövőbeli forgatókönyveit.
Ilona-völgyi-vízesés | |
Országok | Magyarország |
Folyó | Ilona-patak |
Magasság | kb. 10 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 52′ 54″, k. h. 20° 03′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 54″, k. h. 20° 03′ 41″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilona-völgyi-vízesés témájú médiaállományokat. |
Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a mesterségesen kialakítottak közül pedig csak a Lillafüredi-vízesés magasabb nála. A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre délkeletre.
Az Ilona-patak vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból.
Parádfürdőig busszal, onnan a zöld, majd a zöld kör turistajelzésen gyalogosan.
6,5 km hosszú tanösvény a Mátra hegység keleti részén elhelyezkedő Ilona-völgy földtani érdekességeit mutatja be. A Mátra ezen részén lévő hegyek mintegy 40 millió évvel ezelőtt az eocén korban lezajlott vulkáni működés során keletkeztek. A vulkáni kőzetek megszilárdulása után ércképző elemeket (réz, ólom, cink, arany, ezüst) tartalmazó oldatok járták át a kőzetek repedéseit, üregeit, ahol aztán megszilárdulva érctelepek alkottak. Ezeket kutató, harántoló vágatok, tárók találhatóak itt a környéken, Parádfürdőn és Recsken.