János György brandenburgi választófejedelem
A mai világban a János György brandenburgi választófejedelem különböző területeken nagy jelentőséggel bír. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a János György brandenburgi választófejedelem állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Hatása számos területen figyelemre méltó, a technológiától a politikáig, beleértve a kultúrát és az interperszonális kapcsolatokat is. Ezért fontos elemezni és megérteni, hogy a János György brandenburgi választófejedelem milyen hatással van jelenlegi társadalmunkra. Ebben a cikkben a János György brandenburgi választófejedelem-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és szempontokat vizsgáljuk meg, hogy megvilágítsuk annak fontosságát és mindennapi életünkben betöltött szerepét.
| János György brandenburgi választófejedelem | |
 | |
| Született | 1525. szeptember 11. Cölln |
| Elhunyt | 1598. január 18. (72 évesen) Cölln |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
| Szülei | Szász Magdolna II. Joachim brandenburgi választófejedelem |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | választófejedelem |
| Sírhelye | Berlini dóm (3) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz János György brandenburgi választófejedelem témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
János György (Cölln, 1525. szeptember 11. – Cölln, 1598. január 18.) brandenburgi választófejedelem 1571-től haláláig.
Élete
János György édesapját, II. Joachimot követte Brandenburg élén. Uralkodása alatt újra egyesült a korábban felosztott választófejedelemség. János György gazdasági intézkedéseivel kiérdemelte az „Oekonom” (sáfár) jelzőt, és népszerűséget szerzett a nemesség körében, amelynek engedményeket tett a parasztság terhére. Evangélikus uralkodóként befogadta a protestáns menekülteket Franciaországból és Németalföldről, de nem vett részt egyik állam vallásháborújában sem.
Háromszor nősült. Első felesége Zsófia liegnitzi hercegnő (1545–1546), e házasságból született Joachim Frigyes trónörökös, János György utódja a választófejedelmi trónon. Második harmadik felesége Szabina brandenburg-ansbachi hercegnő (1529–1575), aki négy gyermeket szült férjének. Harmadik felesége Erzsébet anhalt-zerbsti hercegnő (1563–1607) volt, akinek 11 gyermeket nemzett.
János György 27 évnyi uralkodás után hunyt el 1598-ban. Utóda legidősebb fia, Joachim Frigyes brandenburgi választófejedelem lett.
Jegyzetek
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 30.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
- ↑ a b c p10293.htm#i102927, 2020. augusztus 7.
Források
- Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 330. oldal
Lásd még
| Előző uralkodó: II. Joachim |
|
Következő uralkodó: Joachim Frigyes |
