János vitéz (rajzfilm)

A mai világban a János vitéz (rajzfilm) olyan releváns téma, amely megérdemli a figyelmünket. Megalakulása óta a János vitéz (rajzfilm) emberek millióinak érdeklődését keltette fel szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött relevanciája, akár a jövőbeni lehetséges következményei, akár egyszerűen csak az izgalom és meglepetés képessége miatt, a János vitéz (rajzfilm) továbbra is nagyon fontos téma. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a János vitéz (rajzfilm) különböző aspektusait, belemélyedve eredetébe, fejlődésébe és lehetséges következményeibe. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, és fedezzen fel mindent, amit a János vitéz (rajzfilm)-ről tudni érdemes.

Ez a szócikk Jankovics Marcell 1973-ban bemutatott rajzfilméről szól. Hasonló címmel lásd még: János vitéz (egyértelműsítő lap).
János vitéz
1973-as magyar animációs film
A film moziplakátja
A film moziplakátja
RendezőJankovics Marcell
AlapműPetőfi Sándor: János vitéz
Műfajzenés mesefim
Forgatókönyvíró
Hang
ZeneGyulai Gaál János
Operatőr
VágóCzipauer János
HangmérnökBársony Péter
Gyártásvezető
  • Gyöpös Sándor
  • Marsovszky Emőke
Gyártás
GyártóPannónia Filmstúdió
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő74 perc
Képarány1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
KorhatárKorhatár nélkül megtekinthető
További információk
Sablon • Wikidata • Segítség

A János vitéz 1973-ban bemutatott magyar rajzfilm, mely Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeménye alapján, a költő születésének 150. évfordulójára készült. Grafikai megformálására meglehetősen hatott az 1968-ban bemutatott Sárga tengeralattjáró című brit rajzfilm.

Az rajzfilm rendezője Jankovics Marcell. A forgatókönyvet Jankovics Marcell, Szabó Sipos Tamás és Szoboszlay Péter írta. A zenéjét Gyulai Gaál János szerezte. A Pannónia Filmstúdió gyártásában készült és a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Magyarországon 1973 májusában mutatták be a hazai mozikban.

A János vitéz volt az első egész estés magyar rajzfilm.

A rajzfilmet digitális változatban újították fel, amely 2019. szeptember 19-én volt látható a mozikban.

Cselekmény

Alább a cselekmény részletei következnek!

A történet a költeményhez hasonlóan tüzes napsütéssel kezdődik. Kukoricza Jancsi juhászbojtár, a fűben heverészve és furulyázva a gazda juhait őrzi. Egy távoli énekhangot hall – szerelme, a kökényszemű Iluska az, amint éppen ruhát mos a patakban. Jancsi csókot ígér Iluskának, ha kijön a patakból és odamegy hozzá.

A szerelmeseket Iluska mostohájának érkezése riasztja fel. A mostoha szidja Iluskát, de Jancsi megfenyegeti, hogy ne merészelje bántani. A mostoha és Iluska hazaindulnak. Jancsi ekkor veszi észre, hogy a nyáj megszökött, az utolsó báránya is felhővé változott. Egyedül, szomorúan indul haza, a gazda elébe. A gazda eleinte tréfának hiszi, hogy nem látja a nyájat, de utána megdühödik és elzavarja Jancsit. Jancsi elbúcsúzik Iluskától és világgá megy.

A vándorlás során egy sűrű erdőbe jut és a sötétben rátalál a rablók tanyájára. A rablók vezére éppen a zsákmányt osztja – „Egyet neked, egyet nekem...” Jancsi közéjük lép, és mikor kijelenti, hogy neki már nem kedves az élet, a zsiványok maguk közé fogadják és nagy mulatozás kezdődik. Mikor álomba merülnek, Jancsi a rablott kincs láttán kísértésbe esik – „Megtöltöm tarisznyám ...” –, de aztán észbe kap, hiszen tán minden darabhoz vér tapad. A zsiványok egy leeső pénzdarab pengésére felébrednek és körülállják Jancsit, aki a lámpással felgyújtja a házat és elmenekül.

A pusztában folytatja a vándorlását, mikor a délibábból egy vonuló huszárcsapat bontakozik ki. Jancsi is beáll közéjük. A huszárok Franciaországba tartanak, amit megtámadott a török. Hegyen-völgyön át haladnak, keresztül a zord, jeges Taljánországon; át a kutyafejű tatárok földjén, akik megkergetik őket; át India földjén, keresztül az égig érő hegyen, aminek a túloldalán leszánkázva már ott is vannak Franciaország határánál. A sorompónál maga a francia király fogadja őket, elpanaszolja a törökök dúlását, és leánya kezét ígéri annak a huszárnak, aki megmenti a leányt, akit elrabolt a török szultán. A huszárok lepihennek a hosszú út után, hogy másnap hajnalban csatarendbe álljanak.

Nagy csata kezdődik, melyben a magyar huszárok győzedelmeskednek, és felgöngyölik a törököket, mint egy szőnyeget. Egy török elvágtat, Jancsi utána ered, és ekkor kiderül, hogy ez a szultán fia, aki menekül az elrabolt királylánnyal. Jancsi kettévágja a törököt, mire az két darabban világgá szalad.

A csata után a francia király nagy fogadást rendez. Jancsit a király átkereszteli, ettől fogva János Vitéz a neve. Ígéretéhez híven hozzá akarja adni a királylányt, de János ezt nem fogadhatja el, és elmeséli a történetüket Iluskával. A király gazdagon megjutalmazza, és János hajóval hazaindul Iluskájához

A faluban üres ház fogadja. A falubeliek elmesélik, hogy Iluska meghalt, eltemették, a mostoha pedig koldusbotra jutott.

„

Sok baja volt biz a szegény teremtésnek;
Kivált mostohája kinzása töré meg.
De meg is lakolt ám érte a rosz pára,
Mert jutott inséges koldusok botjára.

”
– (18.)

János a temetőben a sírhanton nőtt rózsát magához veszi, hogy az legyen útmutatója a keresésben, míg a halál el nem éri. Zord utakon vándorol, mígnem az óriások földjére ér. Az óriások éppen ebédelnek, kősziklával kínálják őt is. János egy követ a király homlokához vág, mire az holtan rogy össze. Az óriások Jánost királyukká választják, de ő csak annyit kér, hogy amikor szüksége van rájuk, jelenjenek meg előtte. Az óriások kijelölt vezére egy sípot ad neki, amivel hívhatja őket, ezzel János továbbindul.

Sötét éjszakában a sötétség országába jut, ahol rátalál a boszorkányok körtáncára. A boszorkányok megtámadják, de egy izzó seprűvel visszaveri őket. Feltűnik a gonosz mostoha is boszorkány képében, János megöli. Feltűnik Iluska jelenése a boszorkányok üstjéből szabaduló lelkek között.

János az Óperenciás tenger partjára ér. A tenger nem hajlandó továbbengedni, mindig partra veti. János ekkor a síppal az óriásokat hívja, és az egyik óriással nekiindulnak a tengernek. Sokáig mennek, mikor egyszer János földet pillant meg. Az óriás elmondja hogy az a tündérek szigete, a világ szélén, utána a tenger a semmibe veszik. Figyelmezteti Jánost, hogy a szigetet szörnyek őrzik, de János nem hátrál, így az óriás lerakja a sziget partjára és visszafordul.

A szigetet egy tüzes sárkány őrzi, el akarja emészteni a betolakodót. János beugrik a sárkány torkába, ami elnyeli őt, vesztére: János megtalálja a sárkány szívét és összeszorítja. A sárkány szíve megáll és a lény szétfoszlik a levegőben. János Tündérországban találja magát.

A tündérek körbevezetik földjükön. Egyik tündér egy tündéralmát ad neki, amire ő is tündérré változik. János vitézt a tündérek királlyá koronázzák. Megjelenik Iluska is, mint királynő. A szerelmesek végre találkoznak:

„

A tündérnemzetség gyönyörű körében
S kedves Iluskája szerető ölében
Mai napig János vitéz őkegyelme
Szép Tündérországnak boldog fejedelme.

”
– (27.)
Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Források:


Alkotók

  • Közreműködött az MRTV ének és zenekara, a Stúdió II. a zeneszerző vezényletével
  • A Pannónia Filmstúdió készítette.

Forrás

Szereplők

Forrás

Betétdalok

Dal Előadó
Zsivány-dal Bergendy-együttes
Taljánországban Delhusa Gjon
Kukorica Jancsi (1. variáció)
Tatárok földjén
Kukorica Jancsi (2. variáció)
Messzi Indiában
Kukorica Jancsi (3. variáció)
Végre megérkeztek Franciaországba
Óriások földjén

Jegyzetek

  1. ↑ Petőfi Sándor. János vitéz, eredeti kiadvány: Petőfi Sándor összes költeményei, Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó (1974). ISBN 9631500438. Hozzáférés ideje: 2018. május 27. 
  2. ↑ Jankovics Marcell. (2011). János Vitéz (DVD 5) (magyar nyelven) . International Publishing House. A jelenet helye a filmen: 74 perc. (Hozzáférés ideje: 2018-05-27.)
  3. ↑ a b c d e János vitéz (1973) Full Cast and Crew (angol nyelven). IMDb, 1996
  4. ↑ János vitéz (1973) (angol nyelven). IMDb, 1996

Források

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot